Miért sárgulnak a csonthéjasok?

A tavasszal klorózisos növény ősszel újra magától zöldül. Ez a tünet magyarázható azzal, hogy a szövetekben – az erőteljes növekedés során – felhígul a vas mennyisége. A növekedés őszre mérséklődik, így az állapot kiegyenlítődik. A növényben tavasztól őszig fokozatosan csökken a foszforsavtartalom is, így egyre enyhébb az aktív vas gátlása.

A klorózis gyógyításában a vas sói, pl. a vasgálicot tartalmazó trágyák – a talajban történő gyors lekötődés miatt – önmagukban kevésbé tartós hatásúak. Erre a célra alkalmasabbak olyan vegyületek, amelyekben a vas védett formában van jelen, és ellenáll a lekötésnek. Például a meszes talajokon kijuttatott vasgálicból nagyon rövid idő alatt vashidrát (FeO/OH), vagyis rozsda lesz. A növények gyógyításakor pontosan ezt a folyamatot kell megakadályozni. A legmegfelelőbbnek erre a fémkelátokat tartják, melyeknek a talajba, ill. a gyökérzetbe vitt komplex kötésben sokáig megőrzik kedvező tulajdonságaikat. A vashiány ellensúlyozására használt nyomelemtrágyáknál tehát az a kérdés, hogy milyen a vaskelát komplex stabilitása. Napjainkban számos fémkelátot forgalmaznak, amelyek a vastartalom mellett a kelátképző minőségben is nagyon különböznek. Kevés az olyan, amely a gyakorlatban biztonsággal alkalmazható a vashiány leküzdésére. A gyógyításra gyártott fémkelátok között is csak kevés akad, amely hosszabb hatásidővel rendelkezik.

A vas mikroelem-hiányát magával a fémmel – annak köszörült forgácsával, rozsdájával vagy rozsdás vas beásásával a növény közelében – nem lehet gyógyítani. Ellenkezőleg, ez a legbiztosabb út arra, hogy a hatás elmaradjon! A hiányzó tápelemeknek ugyanis sokkal behatóbb átalakításon kell keresztülmenniük ahhoz, hogy a növény számára az adott talajkörülmények között tartósan használhatók, felvehető legyenek.

A kívánt paramétereket teljesíti a már nálunk is forgalmazott Dissolvine Fe vaskelát koncentráció, amely 3% vasat tartalmaz kelát kötésben, stabil DPTA komplexum formában. E kötésformának köszönhetően a vas – még lúgos talajkörnyezetben is – sokáig felvehető a növény számára. A vízben gyorsan és könnyen oldódik. Kijuttathatjuk talajba dolgozva (10 árra 1–10 kg mennyiségben) 10–20 cm mélyen bedolgozva, vagy levélre permetezve (2–4 kg/ha töménységben). Az utóbbi esetében azonban a kezelést többször meg kell ismételni a kívánt hatás elérése érdekében. Preventíven is használható a sárgulásra érzékeny növényeknél. A perzselés elkerülése érdekében azonban ne permetezzünk nagy melegben, valamint virágzáskor. A sárgulás azonban csak talajon keresztül gyógyítható eredményesen.

A gyümölcsfák sárgulását okozhatják különböző betegségek is. Fokozottan érvényes ez a csonthéjasokra, így a kajszira és a őszibarackra. A levelek sárgulását és sodródását a fitoplazma okozza, amely nem gyógyítható. Jellegzetes tünete, hogy a levél érközei sárgászöldek, színük felé kanalasodnak. A másik gyakori megbetegedés a kajszi hervadását, elhalását előidéző gutaütés vagy apoplexia, amely gyakrabban a vegetációs idő első felében jelentkezik. Ilyenkor a fa koronája részlegesen vagy teljesen elsárgul, majd elhal. Idén, főleg a kajszin, sárgulást okozott még az apiognómiás levélfoltosság is. Tünetei – először sárgászöld majd sárgás elmosódott szélű, 4–5 mm-es foltok keletkeznek – könnyen összetéveszthetők a kajszihimlő levéltüneteivel. A megtámadott levelek elsárgulnak, kanalasodnak majd június végétől lehullnak. Ellene akkor lehetünk eredményesek, ha áprilistól mancozeb, thiram, catpan, dodin hatóanyagú (pl. Dithane, Merpan, Efuzin stb.) szerekkel védekezünk.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó