Miért foltos a paprika termése?

Sokan a foltok megjelenése után tévesen valamilyen gombabetegségre gyanakodnak. A betegség nem új, és nem is gombák vagy vírusok okozzák. A betegség eredete élettani jellegű, és az erős napsugárzás váltja ki. Ilyenkor a termés felső, nap felé eső részén ovális, éles határú folt keletkezik. A betegség jellegzetessége, hogy a folt a csúcsi, és sohasem a kocsány felőli részen keletkezik. A betegség főleg az első virágzásból fejlődött termést károsítja, mert akkor a növénynek még nincs olyan dús levélzete, amely kellően beárnyékolná és megvédené a paprikát. Másrészt az első termések vannak legközelebb a földhöz, amely a meleget visszaveri. A paprika sebhelyein azután más saprofita gomba is fertőzhet. Megfigyeléseink alapján a termésfoltosság általában a vékony húsú, korai fajtákon (például Szlovákia, Viharsarok stb.) jelentkezik gyakrabban.

A tápanyagvizsgálatok kimutatták, hogy a károsodott termés nagyon kevés meszet tartalmaz. Ez a fő oka a paprikatermés szövetelhalásának. A szakirodalom és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a paprika – magas hőmérséklet esetén – védekezésként elzárja a légzőnyílásait, hogy kevesebb vizet párologtasson. Ez viszont azzal is jár, hogy kevesebb vizet vesz fel. Viszont a növény csak bő vízben oldva veszi fel a meszet. A termés képzéséhez pedig mindig nagyobb mennyiségű meszet igényel. Ha a paprika a termésképzés időszakában csak kevés vizet vesz fel, akkor a termésben mészhiány keletkezik, ami termésfoltosságot idéz elő.

Az elégséges mészfelvételt a termesztő is korlátozza, ha a talajt elszikesíti (sok műtrágyát használ), vagy a talajnak magas a kimutatható káliumtartalma. Tehát átfogó talajelemzés nélkül az intenzív paprikatermesztés nem lehet sikeres.

A bajok megelőzésében megoldást jelenthet a rendszeres levéltrágyázás, amely nagy melegben, csökkentett transzpiráció idején is védelmet nyújthat. A levéltrágyázásra a könnyen oldódó, gyorsan felvehető, de gyorsan is degradálódó levéltrágyák kevésbé alkalmasak. A betegség megelőzésében jó eredményt érhetünk el a Lamag Ca lassan oldódó levéltrágyával. E termékben a 16% magnéziumtartalom lehetővé teszi a lassú, 14-21 napig tartó tápanyagfelvételt.

A káposztafélékben – főleg az öntözéses termesztésben – gyakran és gyorsan terjed a xantomonászos feketeerűség. A fertőzés mértéke az öntözés időpontjának helyes megválasztásával mérsékelhető. Célszerű ezért délelőtt öntözni, hogy a leveleken hamarabb felszáradjon a víz. Megelőző védekezésként ajánlott a rézkészítmények használata, pl. Champion 50 WP vagy Funguran WP. Ezek a szárazabb időjárásban fellépő alternáriás megbetegedésre is hatásosak. A levelek viaszossága miatt nedvesítőszert is ajánlatos a permetlébe keverni. Ilyen készítmény például a Silwet L 77 (0,01%).

A káposztapalántákat védjük a káposztalégy lárvái ellen. Hatásos például a Diazol 60 EW készítmény. A helyre vetett káposztafélék esetében a vegyszeres növényvédelem a földibolhák ellen irányuljon, e kártevő ugyanis a kikelt fiatal növénykéket károsítják. Ne feledkezzünk meg a levéltetvek elleni védekezésről sem. A felhasználható készítményeket a múlt heti növényvédelmi tanácsadóban ismertettük.

A káposztapereneszpóra ellen használható még: Merpan 50 WP (0,2%), Folpan 48 SC (0,2%), Dithane M 45 (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%), valamint a réztartalmú készítmények közül például a Cuprocaffaro (0,4%), Kuprikol 50 WP (0,5%). A permetléhez ajánlatos tapadásfokozó szert adagolni. Ilyen készítmény például az Agrovital is.

A hagymafélék legveszedelmesebb kórokozója a hagymaperonoszpóra. Csapadékos időben vagy öntözés után jelentkezik. A fertőzés erőssége az időjárástól függ. Ellene megelőző kezelésként felszívódó hatású készítményeket használjunk. Ilyen például az Acrobat WG (0,4%), Mikal M (0,6%), Ridomil Gold MZ 68 WG (0,4%). Hatásosak továbbá a réztartalmú készítmények is, pl. Kuprikol (0,6%).

A hagymalégy elleni megkésett védekezés már csak igen csekély eredménnyel jár. Ellenben a tripszek elleni védekezés még a hagymabogár és a hagymaormányos ellen is hatásos lehet. E kártevők ellen megbízhatónak bizonyult pl. a diazinon hatóanyagú Diazol 60 EW (0,1%) készítmény. A jobb hatásfok elérése érdekében a permetlébe ajánlatos tapadásfokozót adagolni, ilyen például az Agrovital (0,025%).

A virág- és díszkertekben védekezzünk a betelepedő levéltetvek ellen, amelyek az egyre nagyobb mértékben károsítanak. A kezelést a permetszer hatásának megszűnése után egy másik hatóanyagú permetszerrel ajánlatos megismételni.

A gyakori gombaölő szeres permetezések csökkentése érdekében használjunk lúgos kémhatású levéltrágyákat. Ilyen például a Lamag termékcsalád, amely a magas Ph-értékének köszönhetően gátolja a gombacsírák fejlődését a növényzeten. Óriási előnyük, hogy várakozási idejük nincs, adagolásuk egyszeri kijuttatásban 0,5%, tehát 50 ml 10 liter vízbe. Hosszantartó megbízható védelmet akkor nyújt, ha a permetezést 10–14 naponként megismételjük. Gyakorlatilag minden növényre felhasználható.

A palánták kevésbé viselik meg a kiültetést, ha a tövüket az ültetés előtt Agrisorbos oldatba mártjuk. A készítmény balkon- és más, értékes dísznövények, fák átültetésénél is használható. Az Agrisorbot kiváló vízmegtartó képességgel rendelkezik. Ennek köszönhetően segíti a palánták illedését, és kedvezően hat a növény vízellátottságára. Mivel a locsolóvíz kevésbé párolog el, felhasználása hatékonyabb, így a növényeket sem kell olyan gyakran öntözni.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó