Megszabják a szőlő mennyiségét

Simonka István: Dél-Szlovákiában kiváló minőségű szőlő terem, ehhez adottak a szakmai és éghajlati feltételek egyaránt.Vas Gyula felvételeAz uniós megkötések miatt az elkövetkező években mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jelenlegi 18-20 ezer hektárról – amely között sajnos nagyon sok az elöregedett, elhanyagolt ültetvény – legalább 25 ezer hektárra növeljük a szőlő termesztési területét.

„Az Európai Unió országaiban rengeteg a szőlő és jó borokat készítenek, beleértve az asztali borokat is. Nekünk csak akkor van esélyünk betörni az ottani piacra, ha, kihasználva éghajlati adottságainkat, tájjellegű, minőségi borokat készítünk – mondta Simonka István, a bátorkeszi mezőgazdasági szövetkezet alelnöke, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársa. – Mindemellett az új telepítések során figyelembe kell venni az európai piaci igényeket, tehát az ott keresett fajtákra kell összpontosítani. A fehér fajták közül ilyen például a Chardonnay, a Rajnai Rizling, a Fehér Burgundi, a Szürkebarát, a Sauvignon és a Piros Tramíni. Nagyon magas és kiváló minőségű termést ad a hazai nemesítésű Devín, sajnos, külföldön még nem igazán ismerik. A piros fajták közül megemlíteném a Cabernet Sauvignont, a Kék Frankost, a Kék Burgundit és a Dunajt, ez utóbbi szintén hazai fajta.”

Az 1996-os bortörvény szigorú előírásokat vezetett be a borok besorolását illetően. Kimondja, hogy minőségi bort legkevesebb 19-es cukorfokú szőlőből lehet készíteni, amelyhez szigorúan tilos cukrot adagolni. A minőség ellenőrzését a kutatóintézet által megbízott személyek végzik, közéjük tartozik Simonka István is. Az ő hatáskörébe tartozik a somorjai, a dunaszerdahelyi, a galántai, a tótmegyeri, a komáromi, az ógyallai, a párkányi, a zsitvai és a kürti körzet. Minőségi bort csak a kutatóintézet megbízott munkatársai által ellenőrzött és bizonylattal ellátott szőlőből készíthetnek a borászok. A bizonylat tartalmazza többek között a termelő nevét, címét, azt, melyik bortermelő vidéken található szőlője, a parcella számát és az ültetvény regisztrációs számát, a szőlőfajtát, a szüret idejét, a mennyiséget és a cukorfokot. Az ilyen szőlőből készült minőségi bor címkéjén aztán azt is fel kell tüntetni, melyik község kataszteréből származik a szőlő. A minőség szerencsére már tükröződik a felvásárlási árakon is, amely ezeknél a fajtáknál eléri a kilónkénti 17-18 koronát, szemben az asztali boroknak szánt szőlő 9-10 koronás felvásárlási árával.

„Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy Dél-Szlovákiában kiváló minőségű szőlő terem, ehhez adottak a szakmai és éghajlati feltételek egyaránt – szögezte le Simonka István. – Bizonyítja ezt az a tény is, hogy míg kollégáim más szőlőtermesztő körzetekben tavaly átlagosan 200 tonnányi szőlőre állítottak ki minőségi bizonylatot, addig én 460 tonnára. Az évek folyamán szerencsére a termelők is egyre inkább tudatosítják, hogy be kell vizsgáltatni szőlőjüket, bár még most is előfordul, hogy maguk a borászok – akiknek szükségük van a jó minőségű alapanyagra – figyelmeztetik őket erre. Sajnos Dél-Szlovákiában még nagyon kevés a borüzem, következő lépésként ezen a téren kell javulást elérni.”