Lisztharmatos alma, vírusfertőzött szilva

A szilvának és a ringlónak viszonylag sok betegsége és kórokozója ismert, házikertekben mégis háttérbe szorul a növényvédelmük. A legfontosabb, hogy vírusmentes szaporítóanyagot szerezzünk be, amivel biztosíthatjuk a fák későbbi magas terméshozamát. A vírusok ellen a továbbiakban az azokat terjesztő levéltetvek gyérítésével is védekeznünk kell. Sajnos az egyik legzamatosabb szilvafajtánk, a Besztercei szilva nagyon érzékeny a sarka vírusra, ezért nála különösen nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő védekezésre. Ha sok apró lehullott terméssel találkozunk mostanában a fák alatt, akkor azt valószínűleg a szilvadarázs kártételének köszönhetjük. Védekezésre már nincs lehetőség, de sokat tehetünk a fák következő évi egészséges fejlődése érdekében. A fertőzés észlelése esetén alaposan rázzuk meg a szilvafát és a lehullott gyümölcsöket semmisítsük meg. A legjobb, ha egy méter mélyen elássuk, így a kikelő lárvák már nem tudnak feljönni a talaj felszínére. Jelenleg a védekezésre elsősorban a szilvamoly ad okot, amely nem csak közvetlen kártételével károsít, rágása nyomán ugyanis megtelepszik a monília gomba, amely teljesen elértékteleníti a gyümölcsöt. A zöld szilvákba június elején rágják be magukat szilvamoly első nemzedékének hernyói, majd a berágásokon mézgaszivárgás jelenik meg. A hernyó jelenlétére utal, ha még a zöld szilva is kényszerérik és lehull. A későbbiekben a kártevőnek még két-három nemzedéke is fejlődik, így a szüretig folyamatosan védekeznünk kell ellene.

Az almát folyamatosan védjük a lisztharmat és a varasodás ellen. A lisztharmat különösen a száraz időjárású évek betegsége, ezért kevés csapadék esetén fokozottabban figyeljünk rá. A varasodás mind fiatal hajtásokat és a leveleket, mind a gyümölcsöt veszélyezteti. A lisztharmattal ellentétben főként csapadékos időjárás esetén üti fel fejét. Kiskertekben érdemes olyan szereket választanunk a védekezésre, amelyek mindkét betegség ellen hatékony védelmet nyújtanak.

Az alma kártevői közül júniusban leginkább az almamoly kártételére kell számítanunk, amely az almán kívül a körtét, birset, naspolyát, diót és még számos más gyümölcsöt is károsít. Az almamoly hernyója belerág a gyümölcsbe egészen a magházig. Az így kialakult sebfelületen könnyen megtelepszik a monília gomba, amely később rothadást okoz a gyümölcsön. Az almamoly ellen könnyen védekezhetünk környezetbarát módon is. Mivel a kártevő a fák kéregrepedéseiben telel át, ezért a fára helyezett hullámpapíröv is biztos menedéket jelent számára. A telelőre vonuló hernyók a hullámpapír hajlatait előszeretettel használják búvóhelyként. A fára helyezett öveket célszerű júniustól folyamatosan cserélni és elégetni. A vegyszeres védekezésre a lepkék rajzása után egy-két nappal kerülhet sor, ezt a későbbiekben kéthetente ismételni kell. (www.kertpont.hu)