Visegrádi „négyek” a színpadon

Kolovratnik Krisztán és Kútvölgyi Erzsébet a Legenda a lóról című vígszínházi előadásbanKleb Attila felvételeEz év őszén azonban új rendezvényt indít útjára Dušan Jamrich, a Szlovák Nemzeti Színház főigazgatója, és mint mondja: ő lenne a legboldogabb, ha sikerülne hagyományt teremtenie. Nívós, „közönségszerető” színházi eseménysorozatból amúgy sincs elég a fővárosban. A Szlovák Nemzeti Színház és barátai elnevezésű rendezvény (kimondatlan alcímén: Visegrádi „négyek” a színpadon) azonban nem akar fesztiválnak látszani, hiszen Pozsony „csupán” helyszínt biztosít neki, a vendégszereplés költségeit minden társulat maga állja, illetve az adott ország kulturális minisztériumának támogatását élvezi. Egy fesztiválra pedig mindig a szervező fél válogat előadásokat, és a végén különböző díjakat osztanak. Pozsonyba minden társulat a maga választotta produkcióját hozza, s csupán a közönség elismerését vívhatja ki, hiszen itt nem lesz szakmai zsűri. Dušan Jamrich éppen ezért nem is nevezi fesztiválnak ezt a színházi szemlét, inkább baráti találkozónak, amelyen színészek és nézők egyformán jól érezhetik magukat.

„Bizonyára sokan felteszik majd a kérdést, milyen megfontolás alapján döntöttünk a Vígszínház mellett, ahelyett, hogy a prágai, a brünni és a varsói Nemzeti Színház mellé Budapestről is a Nemzeti csapatát hívtuk volna – jegyzi meg Juraj Slezáček, a pozsonyi Nemzeti prózai társulatának igazgatója. – Mi mindenképpen azok a társulatokra gondoltunk, amelyekkel hosszabb vagy rövidebb ideje baráti kapcsolatot ápolunk. Prága és Brünn Nemzeti Színházával már szinte testvéri kapcsolatban állunk, a varsóiakkal a közelmúltban kerültünk szorosabb viszonyba, a budapesti Nemzeti nemrég alakult együtteséhez azonban még nem találtunk utat. A Vígszínházhoz viszont már évtizedek óta erős szálak kötnek bennünket. Ha csak az elmúlt éveket vesszük: ők az Össztánccal, majd a Nórával jártak nálunk, mi pedig az ő példájuk nyomán létrehozott Táncházzal (Tančiareň) arattunk nagy sikert a Vígszínház falai között. Emília Vášáryová, Ladislav Chudík, Kamila Magálová minden megjelenésükkel elnyerték a nézők tetszését, de ugyanilyen nagy tapsot kaptak a fiatalok, köztük Helena Krajčiová, Ivana Kuxová, Zuzana Marošová, Ondrej Kovaľ, Vlado Kobielsky és Robert Roth. Számunkra nagyon szép este volt ez, reméljük, a folytatás is ilyen szép lesz.”

Dušan Jamrich úgy érzi, Csehszlovákia kettéválásával a prágai és a pozsonyi Nemzeti kapcsolata sokkal szorosabb lett.

„Furcsa megállapítás, tudom, de amióta a politikusok elszakítottak bennünket egymástól, kulturális téren azóta igazán testvéri viszonyt ápolunk. 1992 előtt nem is találkozott a két színház társulata olyan gyakorisággal, mint a kettészakadás óta. És ami nagyon kellemes érzés számunkra: prágai kollégáinknak ez ugyanolyan fontos, mint nekünk. Ezért aztán minden évben össze is jövünk.”

A prágaiak két előadással vendégszerepelnek Pozsonyban. November 22-én Iva Volánková darabját, a magányosan kínlódó nők helyzetét ecsetelő Nyomasztó helyzetet láthatja a közönség Jiří Pokorný rendezésében. A főszereplők: Jana Preissová – akit Jiří Menzel Szeszélyes nyár című legendás alkotásából ismerünk – s két nagy tehetségű fiatal színész: Saša Rašilov és Jan Dolanský. A mában játszódik William Mastrosimone Mint az őrültek című fekete komédiája is, amelyet Michal Dočekal állított színpadra Jiří Štěpnička, Sabina Králová, Jan Dolanský és Michal Slaný főszereplésével. A november 23-án látható előadás ugyan amerikai környezetben, egészen pontosan egy hollywoodi producer fényűzően berendezett házában játszódik, a történet azonban hazai tájakon is ismerős lehet.

Jan Englert, a varsói Nemzeti Színház igazgatója, aki nemrég még az ottani Színművészeti Akadémia rektoraként és osztályvezető tanáraként járt Pozsonyban, hiszen a színművészeti főiskolások nemzetközi fesztiválján az általa rendezett Szentivánéji álmot hozták el a végzős növendékek, most Moliére Tudós nők című darabjának főszereplőjeként lesz jelen a rendezvényen. A színlap rendezőként is őt tünteti fel. A szlovák és a magyar közönség Vilo Radev bolgár rendező emlékezetes filmjéből, az Elkárhozott lelkekből ismerheti őt, amelyben Szalay Edit partnereként egy szerelmes papot alakított.

November 30. a Vígszínházé. Garas Dezső, Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Kolovratnik Krisztián, Gyuriska János, Borbiczki Ferenc, Pindroch Csaba, Rajhona Ádám és az Atlantis Színház társulata Tolsztoj klasszikus novellája, a Holsztomer alapján született Legenda a lóról-t mutatja be, amelynek rendezője Marton László. Ez a zenés, orosz feldolgozás, amely a világhírű szentpétervári Gorkij Színház egyik legemlékezetesebb, Európát megjárt sikere volt, egy istállóban játszódik, ahol a fiatal lovak kiközösítik a megnyomorított, öreg telivért. A lovakat és embereket játszó színészek közösen idézik fel a magányos, beteg „Foltos” nem mindennapi életútját, amelyben lírai drámai és mulatságos epizódok váltják egymást.

Martin Čičvák, a fiatal szlovák rendezői gárda egyik legtehetségesebb egyénisége, aki ebben az évadban Roland Schimmelpfennig Arab éjszaka című, Európa-szerte játszott darabját rendezi a pozsonyi Nemzetiben, most a brünniek csapatával jön a rendezvényre. Carlo Goldoni A hazug című vígjátékát állította színpadra remek színészek közreműködésével. Petr Bláhát és Jana Janěkovát elsősorban azok ismerik akik látták Eszenyi Enikő prágai rendezéseit (Tévedések vígjátéka, Vízkereszt), hiszen e két fiatal színész az ottani Nemzetiben is letette már a névjegyét.

Pozsony friss bemutatóval várja külföldi vendégeit. A Hviezdoslav Színház színpadán a Vízkereszt, vagy amit akartok című darabot láthatja a közönség november 26-án, amelyben Diana Mórová (az Eszenyi Enikő által Shakespeare-re szakosodott színésznő) ismét férfiruhába öltözik, hogy így férkőzhessen szíve választottja szoros közelébe.

Ez hát a következő napok színházi menüje. Ha úgy tetszik: „a nemzetek konyhája – a világot jelentő deszkákon”. Folytatás egy év múlva.