Világörökség – a tajgától a szobrászat bölcsőjéig

A németországi Naumburg gótikus katedrálisát, a dél-spanyolországi Medina Azaharát, a hajdani Córdobai Kalifátus székhelyét, az észak-olaszországi Ivrea város Olivetti-féle iparnegyedét és több más régészeti emléket is felvett a világörökségi listára az UNESCO a hétvégén.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a bahreini Manámában ülésező illetékes bizottsága a világörökség részévé választotta törökországi Göbekli Tepét, a világ legrégebbi ismert, mintegy 12 ezer éves templomát. Felvett a listára 12 japán keresztény helyszínt: a Japán déli részén fekvő 10 egykori keresztény falu, a Hara-vár és az Oura-katedrális „egyedülálló módon tanúskodik olyan keresztények kulturális hagyományáról, akik 250 éven át rejtve élték meg és adták tovább hitüket” – olvasható az indoklásban. A Koreai-félszigeten buddhista hegyi templomok tanúskodnak arról, miként olvadt össze a hit az őshonos vallásokkal. Az UNESCO hét ilyen dél-koreai templomot nyilvánított a világörökség részévé.

A kulturális örökségben rendkívül gazdag Iránból Szászánida Régészeti Táj összefoglaló néven nyolc iszlám előtti régészeti lelőhely került fel a listára a délkeleti Fársz tartományból, a szászánida dinasztia bölcsőjéből.

Az Aasivissuit-Napisat Inuit Vadászterületet Dánia 10. és Grönland 3. világörökségi helyszíne: az eszkimó vadászterület egyszerre képvisel egy kulturális tájat és egy mai napig is élő szellemi kulturális örökséget. Egyebek mellett a világörökség része lett a kanadai Pimacsiowin Aki nagy kiterjedésű boreális erdő (tajga) is, az anisinaabe bennszülöttek ősi otthona.

Felkerült a világörökségi listára az ősi sziklarajzairól és természeti csodáiról híres kolumbiai Chiribiquete Nemzeti Park, amelynek 27 800 négyzetkilométeres területén 600 ezer ábrázolás ismert. (MTI)