Véresen komolytalan

Ha egy szóval szeretném jellemezni ezt a filmet, gondolkodás nélkül a „bizart” választanám. Bizarr vezérszálra, bizarr történeteket fűz fel a francia rendezőnő, melyekben – az ilyenkor elmaradhatatlan – átfedések és érintkezések kiszámíthatatlan, meghökkentő módon bukkannak fel.

Ha egy szóval szeretném jellemezni ezt a filmet, gondolkodás nélkül a „bizart” választanám. Bizarr vezérszálra, bizarr történeteket fűz fel a francia rendezőnő, melyekben – az ilyenkor elmaradhatatlan – átfedések és érintkezések kiszámíthatatlan, meghökkentő módon bukkannak fel.

Nem csak amiatt jut majd a nézők eszébe Almodóvar neve, mert a film jelentős cselekményelemei zajlanak Spanyolországban, hanem azért is, mert olyan ez a sok bizarr történet, mintha egy Almodóvar filmet apróra őröltünk volna egy mákdarálóban és azután dramaturg szakos hallgatókkal megpróbáltunk volna összeállíttatni a törmelékekből valamit, amiben azért van még némi értelem.

Nos, az értelem vezérfonalát Romero, a négy és fél tonnás bika képviseli, mely a film elején múlik ki, miután rendesen elintézett egy torreádort, aki – hogy úgy mondjam – emiatt fél lábbal a mennyei arénába lépett. Közben Romero szervei és darabkái is elindulnak szerte Európában a húsfeldolgozás és a tudományos kutatás rejtélyes ösvényein, hogy a bika porhüvelyével valamilyen módon kapcsolatba kerülő személyek és azok egyéni történetei nagy kontinentális szürreális tablóvá álljanak össze. Van itt francia kislány, aki azt képzeli, hogy nála minden állat nagyobb (majd meglátják, nem véletlenül gondolja!), van kutatóbiológus, aki rájön, hogy Romero fél szemére vak volt, s emiatt különösen veszélyes ellenfél volt az arénában. Van elveszett gyermekkorát kereső tanárnő, súlyos titkot őrző anyával. Van eltitkolt ötösiker-terhesség és jégtáncossá avanzsáló filozófus. Van elmebetegnek tűnő cseh származású, belga állatpreparátor és anyajegyeitől megszabadulni vágyó színésznő. Azt hiszem erre szokták mondani, hogy nagy az Isten állatkertje, de tegyük hozzá – valahogy mégis pókfonálszerű, rejtélyes értelem szövi át. Fenti leírás után talán nem lesz világos, ha azt írom: a végén azonban minden jóra fordul – pedig így van, de majd megértik, ha megnézték a filmet. (est)

Véresen komolytalan (Carnages / Carnage), színes, francia-belga-spanyol-svájci film, 130 perc, Rendezte: Delphine Gleize, szereplők: Ángela Molina, Chiara Mastroianni, Lio, Esther Gorintin, Lucia Sanchez

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?