Végső állomás 2.

# A 2000-es Végső állomás igazi sleeper hit volt. Eleinte mindenki csupán egy újabb szokványos tinihorrornak hitte, aztán bevételeivel és minőségével is rácáfolt erre. Hatására a néző nem holmi szörnytől vagy maszkos gyilkostól félt (és fél mind a mai napig), hanem a megfoghatatlantól: mindennapjaink összes tényezőjétől, amely biztonságérzet helyett halált is hozhat. Három évig váratott magára a folytatás, amely – számomra kissé meglepő módon – sokkal jobb, mint mostanában a horrorfolytatások.

Kimberly Corman (A. J. Cook) néhány barátjával autóútra indul. Hirtelen látomása támad, amelyben saját magát is látja meghalni egy szörnyű karambolban. Kiszáll a kocsiból, és néhány másodperc múlva a karambol bekövetkezik. Az eset nem hagyja nyugodni a lányt, aki a szerencsétlenség maroknyi túlélőjével együtt felkeresi a három évvel korábbi repülős katasztrófa és az azt követő rejtélyes halálesetek egyetlen túlélőjét, Cleart (Ali Larter). Időközben a túlélők megint fogyatkozni kezdenek, látszólag összefüggéstelen módon...

Világosan kiderül a fenti leírásból is: a történeten nem sokat változtattak az előző részhez képest. A második rész forgatókönyvírói ugyanazokat a fordulatokat lövik el, mint elődeik. Repülőgép-szerencsétlenség helyett most országúti tömeges karambol, illetve ennek víziója nyitja a filmet, a túlélők pedig újfent rettenthetetlenül ki akarják cselezni a kaszást, de ez legtöbbször nem jön össze nekik.

Igaz, hogy a sztori nem sok újat mond, viszont a vizuális megvalósítás tisztességesen elviszi a hátán a darabot – az első félidőben mindenképp. Nem egy heves karfamarkolászásra késztető képsort láthatunk itt, kezdve mindjárt a filmtörténet talán leglátványosabb és legrealisztikusabb közúti karamboljával. Elképesztő munka, tehetség és szervezettség rejlik ebben a jelenetben. Látszik, hogy a rendező David R. Ellis korábban több, mint ötven film kaszkadőrjeleneteit koreografálta, minden elismerés az övé! De felhozható példaként az a jelenet is, amely hatására még kevésbé szívesen fogunk becsücsülni a fogorvosi székbe... Nem is beszélve arról, amely után még a létrától és a spagettitől is félni fogunk!

Nagyjából a harmadik haláleset után viszont kezd kissé ellaposodni a mozi, a túl sok erőszak és vér a várttal ellenkező hatást vált ki: akaratlanul is nevetséges lesz a dolog. Szerencsére a kiváló első háromnegyed óra emléke van olyan erős, hogy pozitív összhatást váltson ki bennünk a Végső állomás 2. Viszont nem lenne okos dolog egy esetleges harmadik rész elkészítése, mert hát minden bizonnyal krónikus ötlethiánnyal küzdene az a darab. Végső és végső utáni állomásokból tehát elég volt ennyi, a többi kell a halálnak! (mozinet)

Végső állomás 2. (Final Destination 2), színes, amerikai film, 90 perc, R.: David R. Ellis, S.z: A. J. Cook, Ali Larter, David Paetkau, James Kirk, Keegan Connor Tracy, T. C. Carson