„Vannak-e latrok az erdőben, Dimén uram?”

„Árpád, a VIII–IX. század fordulójának legjelentősebb magyarja volt az, aki népünket ide, a Kárpátok medencéjébe vezette, aki itt »nagyúr«-ként a hét »úr«, azaz fejedelem »uruság«-ának, azaz törzsi hatalmának szövetségét megszilárdította, és megszervezte az új haza határainak a gyepűrendszeren alapuló védel?mét” – olvashatjuk a főszerkesztő, B. Kovács István vezércikkében, aki a témaválasztást pontosan megindokolja: „Napjainkban a hivatalos magyar művelő?déspolitika nem tartotta fontosnak, hogy a honfoglalást irányító, a későbbi ország alapjait lerakó, 1100 éve elhunyt Árpád nagyfejedelemről hivatalosan megemlékezzen. Jelen számunkkal az ő emléke előtt tisztelgünk.”

A honfoglaló magyarság régészeti kutatásának időszerű problémái a mai Szlovákia területén – ez a címe Nevizánszky Gábor tanulmányának. „Olyan gazdag és sokrétű leletanyaggal rendelkezünk, amely jellegét és dokumentációs színvonalát tekintve teljesen egyenrangú a Kárpát-medence más térségeivel” – írja a szerző, aki pontos leltárt nyújt a mai Szlovákia területén található, 114 honfoglalás kori lelőhelyről: ezek túlnyomó része az ország nyugati részén van, de keleten (Kassa, Bodrogszerdahely, Nagykövesd) sem hiányoznak a lelőhelyek. Az érdekes tanulmányt a sírleletekről készített rajzok sokasága illusztrálja.

„Sunt latrones in silvis, Domine Dimén?”, azaz „Vannak-e latrok az erdőben, Dimén uram?” – B. Kovács István Mikszáth Kálmántól vette kölcsön tanulmánya címét, s írásával a palócok nyomába ered, illetve arra próbál meg választ keresni, honnan is erednek a palócok, s mit is takar a nevük, felvonultatva és megvizsgálva mindazokat az elméleteket, amelyek a századok során születtek.

A fő téma mellett természetesen a további, megszokott rovatok is helyet kaptak a folyóiratban. A Futárszalonban a 100 éve született Szabó Gyula festő?mű?vész alakját idézi fel Sz. Haltenberger Kinga, s a művész hátrahagyott verseiből is közread a Gömörország néhányat.

A Gömör természeti öröksége sorozatban Gaál Lajos ezúttal a Dobsinai-jégbarlangba kalauzolja el az olvasókat. Az Emlékezetes írások rovat Fábry János (1830–1907) tanár emlékiratait adja közre. Tanítványai közé tartozott Mikszáth Kálmán is, aki nagy tisztelettel és elismeréssel írt róla. (m)