Újra lesz Magyar Filmszemle, 13 év kihagyás után

Muhi András producer, a nagy múltú rendezvény igazgatója elmondta, hogy az első Filmszemle óta nem neveztek ennyien, és már most látszik, hogy a fesztiválon sikerül majd egy teljes képet adni a jelenlegi magyar filmgyártásról. Kiemelte, hogy minden nagyjátékfilm, dokumentumfilm és animációs film után lesznek beszélgetések a rendezőkkel, alkotókkal, a kisfilmes mezőnyökben pedig naponta tartanak majd fórumbeszélgetéseket az előző nap látott alkotásokról.

Nevezni 2023. január 1. után készült filmekkel lehetett. A több mint 150 versenyfilm mellett valamennyi kategóriában kiemelt információs vetítések is lesznek, az ott látható filmek címét január 10. után találják meg az érdeklődők a szemle honlapján. A versenyfilmeket egy előzsűri válogatta ki. 

A nagyjátékfilmek kategóriába 25 induló között szerepel többek közt a Magyarázat mindenre, a Fekete pont, az Elfogy a levegő, a Futni mentem, az És mi van Tomival?, vagy a Kálmán-nap. 

Emellett 36 kisjátékfilm, 13 kísérleti film, 16 dokumentumfilm 23 rövid dokumentumfilm, 5 animációs film és 22 animációs rövidfilm kerül a szakmai zsűri és a közönség elé. 

A tévésorozatok versenyébe egy epizóddal lehetett nevezni, itt 22 produkció közül választanak győztest. 

Indul többek közt a Gólkirályság, A mi kis falunk, a Marsra magyar!, A király, A tanár és az Apatigris. 

A szemle filmjeit a nézők barátságos, 1000 Ft-os jegyáron tekinthetik meg, hogy a pénz ne legyen akadály, és ne csak egy-két alkotást láthassanak. A szakmai zsűri tagjainak nevét január 20-án hozzák nyilvánosságra a szervezők, azaz A Magyar Filmművészek Szövetsége és a Budapest Film. Előbbinek Muhi András az elnöke, aki megválasztása után egyik legfontosabb tervének a fesztivál újraindítását nevezte. 

„Mindannyian, akik a szakmában dolgozunk, minden évben nem titkolt izgalommal vártuk a február elejét, a Filmszemle kezdetét. Ha volt filmünk, akkor azért, hogy mit szól majd hozzá a közönség, hogyan fogadja a szakma. Ha nem volt filmünk, akkor azért, hogy megnézzük mit készítettek a többiek, hajnalig üljünk a vetítések után a mozik előcsarnokában, hogy megbeszéljük a látott filmeket és örüljünk a műfajokon átívelő személyes találkozásoknak. Az elmúlt években titokban vártam a csodát, hogy na majd idén… aztán én is, mások is rájöttünk, hogy a csoda születése – ahogy egy film esetében is – úgy a Filmszemlénél is, rajtunk múlik. Ha filmeket tudunk teremteni a semmiből és az álmainkat valóra tudjuk váltani, akkor a Filmszemlét is újra tudjuk teremteni a semmiből, ha összefogunk és közösen teszünk érte“ – írja köszöntőjében Muhi András a rendezvény honlapján.

A Magyar Filmszemlét 1965 óta – eleinte kétévente, majd évente – rendezték meg. A sorozatnak a kormányváltás vetett véget, utoljára 2011-ben mutatták be ilyen formában az előző évi magyar filmtermést. Akkor Hajdú Szabolcs Bibliothèque Pascal című alkotása érdemelte ki a fődíjat. 

A rendező későbbi filmjeire már nem kapott támogatást, ahogy sok kollégája is kiszorult az állami finanszírozási rendszerből, így a következő években nagyon kevés magyar film készült. 

Legutóbb 2012-ben tartottak egy háromnapos „fapados” filmszemlét állami támogatás nélkül, a következő évben viszont már teljes egészében elmaradt a mustra.