Új fényben a Zalán futása

Pozsony/Nyitra. Április 20-án a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékén, 21-én a nyitrai Konstantin Egyetem magyar tanszékén tartott előadást Adamik Tamás professzor, az antik irodalom, kiváltképp a római költészet, illetve az antik retorikaelméletek kutatója, többek közt Arisztotelész, Cornificius, Szent Jeromos, Martialis és Ovidius műveinek fordítója, az ELTE tanára. Az időközben alapkönyvvé vált négykötetes római irodalomtörténet szerzője számára az antik irodalom mindig is a magyar irodalom egyik fő ihletőjeként értelmeződött. Az elismert tudós ezúttal Vörösmarty Zalán futása című eposzáról beszélt, s a tőle megszokott leleményességgel és szakmai elmélyültséggel kimutatta, hogy Vörösmarty kiváló munkája a százados elmarasztalások és öröklött irodalomtörténészi babonák ellenére precízen, antik szabályok és arányok szerint szerkesztett harmonikus egész, mely a leginkább Lucanus Pharsalia című eposzát idézi. A Zalán futása matematikai szerkezetét (a mű 10 énekből áll, illetőleg minden ének öt egységet foglal magába) nem redukálta le csupán leírható struktúrára, hanem a mű három dimenziójának (a hadi események, a szerelmi szál és a költői reflexió) arányos és céltudatos vegyítéséről is kifejtette nézeteit. A retorikai bravúrokban is bővelkedő előadást a nagy számú közönség a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének jóvoltából évezhette.