Tripla jubileum a cigányzene jegyében

Szerinte nincs olyan élethelyzet, amelyhez ne passzolna egy nóta, és azoknak is van kedvenc nótájuk, akik ezt nem akarják bevallani. Már nyugdíjasként alapította meg a Dunaszerdahelyi Roma Muzsikusok Polgári Társulását, amely idén 20. alkalommal szervez gálaestet a reformkor leghíresebb cigányprímása, Bihari János (1764–1827) emlékére, akiről Liszt Ferenc is lelkesen írt.

Minden évben ő állítja össze a programot, amely iránt akkora az érdeklődés, hogy a dunaszerdahelyi kultúrház terme sokszor kicsinek bizonyul, mert a környező településekről is érkeznek az érdeklődők. Idén október 8-án várható a cigányzene örömünnepe.

„Az első emlékünnepély Bihari szülőfalujában, Nagyabonyban került megrendezésre 1964-ben. A hazaiak mellett olyan neves budapesti művészek szerepeltek ott, mint Kovács Apollónia és Béres Ferenc. Nyolc-kilenc év után azonban kezdett ellaposodni az egész, az utolsó időszakban már csak gyerekek léptek fel, aztán a 90-es évek elején meg is szakadt a hagyomány” – emlékszik vissza az első időszakra Banyák István, akinek köszönhetően később sikerült újjáéleszteni a rendezvényt egy másik helyszínen, Dunaszerdahelyen, ahová Bihari János is sok szállal kötődött.

A különleges tehetségű hegedűvirtuóz és zeneszerző útja ugyanis Nagyabonyból Dunaszerdahelyen és Bősön át vezetett Győrbe, ahol zenekart alapított, majd velük együtt felutazott Budapestre. A fővárosban azonnal hatalmas sikert arattak, arisztokratáknak muzsikáltak, sőt Beethovennek és Liszt Ferencnek is. Mivel Bihari nem ismerte a kottát, egy kántor jegyezte le szerzeményeit, amelyek gyorsan terjedtek a régióban, Bécsben is megjelentek nyomtatásban.

1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban muzsikált, később más országos eseményekre is meghívták. 1814-ben, Napóleon hadainak leverése után a Szent Szövetség Bécsben ülésezett, tagjai onnan rándultak át Pestre és Budára, hogy Bihari János hegedűjátékát hallhassák. 1815-ben a Katarina Pavlovna orosz nagyhercegnő tiszteletére rendezett margitszigeti mulatságon, 1820-ban a Csepel-szigeten Ferenc császár, Albrecht herceg, a cambridge-i herceg és több főrangú külföldi vendég előtt játszott.

A mai fiatalok már nem igazán ismerik Bihari János nevét, Banyák István ezért is tartja missziójának az értékmentést, a hagyomány életben tartását – annál is inkább, mivel a Bihari által elterjesztett cigányzene igazi hungarikumnak számít külföldön. „Tőle indult a magyar nóta, a csárdás, a verbunkos, amire a Magyar Állami Népi Együttes is táncol. Ez lett a magyarok első számú zenei exportterméke. A Liszt Ferenc-féle Magyar rapszódiát is minden bizonnyal Bihari ihlette, állítólag tőle hallott a zeneszerző egy hasonló motívumot, amely megragadt a fülében. Vagy említhetném Johannes Brahms kompozícióját, a nagy sikerű Magyar táncokat is, amelyek szintén Bihari hatására születtek. De szerintem még a magyar himnusz jellegzetes befejezését is az általa művelt stílus ihlette” – tudtuk meg Banyák Istvántól.

A Száztagú Cigányzenekarnak is nagy szerepe van abban, hogy külföldön mindmáig sikeres a magyar cigányzene. Úgy volt, hogy ők is színpadra lépnek a jubileumi dunaszerdahelyi műsorban, de szervezési okokból ez a fellépés most nem jöhet létre. Nélkülük is illusztrisra sikeredett a lista: érkezik például Budapestről Berki Péter, tizenöt tagú zenekarával, őt a Muzsika tévé nézőinek nem kell bemutatnunk. A nemzetközileg is egyre ismertebb hazai Cigánski Diabli sem szorul reklámozásra, úgyhogy most csak azt említjük meg, hogy a csapat prímása Banyák István unokája, cimbalmosa pedig Banyák István unokaöccse, illetve hogy nemrég Kínában és Dubajban is sikeresen szerepeltek.

Rajtuk kívül fellép még a jubileumi Bihari-emlékkoncerten Bokor János, napjaink egyik legelismertebb nótaénekese, az érsekújvári születésű Szeredi Krisztina, a budapesti Operettszínház primadonnája, Budai Beatrix, akit a Dankó rádió hallgatói jól ismerhetnek, Fényes György nótaénekes, aki nemzetünk egyik legnagyobb kincsének tartja a magyar nótát.

A hazaiak közül az Opera Trióból ismert Kollár Katalin, a sokoldalú Derzsi György és a Sláger TV-ből ismert Rigó János lép színpadra. Fiatal tehetségek is lehetőséget kapnak, idén a hodosi Nagy Noémit érte ez a megtiszteltetés.

A másik húszas jubileum a Bihari-szoborhoz kötődik, amelynek ötlete szintén Banyák István fejéből pattant ki húsz évvel ezelőtt, és nem volt könnyű megvalósítani. „Eredetileg Bihari János szülőhelyén, Nagyabonyban szerettük volna felállítani, de az akkori helyi vezetés finoman fogalmazva nem lelkesedett túlságosan az ötletért” – meséli Banyák István. Így a mellszobor, Lipcsey György alkotása az akkori dunaszerdahelyi polgármester javaslatára a belvárosban kapott helyet. Az október 8-i műsorfolyam a szobor megkoszorúzásával kezdődik 16 órakor.

És egy harmadik jubileumról se feledkezzünk meg: a Pro Urbe díjas Banyák István, a rendezvény motorja, a cigányzene hazai nagykövete, a Magyar Ezüst Érdemkereszt birtokosa aznap ünnepli 85. születésnapját. Megtudtuk, hogy a hegedűjét sem hagyja otthon, ő maga is színpadra lép a rendezvényen.