Tóth Vera: Zene kell nekem

Az induló és záró dal címével jellemezhető a legtökéletesebben, a Csak a zene kell nekem és a Csodaszép című szerzemények ráadásul keretbe zárják az egyes felvételeket. Vera zenében teljesedik ki, istenadta tehetség, és csodaszépen énekel. A nagyívű zeneszámok bejárják a hallgató lelkének terjedelmét, a legnagyobb magaslattól a riasztó mélységig. Az egyik táncra csábít, a másik szívet szorít.
Erőltetett mosoly ült az arcomra, amikor Vera 2008-ban a harmadik nagylemezét addigi pályafutása legjobbjának nevezte. Nem a dalokkal van a gond, hanem az albummal. Valami hiányzik róla, nem késztet arra, hogy újra és újra meghallgassam. Az idő engem igazolt, szerencsére bebizonyosodott, hogy az nem a csúcs-, hanem a mélypont volt.
Drukkolok neki. A látszat ellenére nem született szerencsés csillagzat alatt. Az első Megasztárt megnyerve elvitte az úgynevezett fődíjat, a lemezszerződést, közben a tizenkét döntős közül további nyolc társának jelent meg legalább egy albuma. Ha a következő sorozatokban diadalmaskodik, ami szintén sikerülhetett volna, lakást, esetleg autót is kap, és ezek a tehetségkutató tévéműsor igazi nyereményei. Nem kellene - ahogy nemrég nyilatkozta - albérletből albérletbe vonulnia. Tehetsége alapján az élmezőnyben a helye, ám korunk nem kedvez neki. Elmúltak már azok az idők, amikor a csodás hang garancia volt a sikerre. Jobban belegondolva nem is biztos, hogy voltak ilyen idők, a zeneipar viszont csak az utóbbi években vérzik, és egyre több a seb. Az énekesnőnek slágere, széles körben ismert felvétele, olyan, amely kapcsán beazonosítható volna, máig nem született.
Pedig karrierje csodásan indult. A magyar zenei életben régen előzött meg hanghordozót akkora várakozás - igaz, elsősorban szakmai -, mint a 2004 szeptemberében kiadott első, Ébren álmodom című nagylemezét. A körítés engem is megtévesztett, már-már csodát vártam. Ezzel magyarázható, hogy eleinte elégedetlen voltam a CD-vel. Vera még kereste önmagát - sőt most is ezt teszi -, ezért nem lett volna szabad csodát várni tőle, néhány hónap alatt vált szerény vidéki lányból öntudatos, de tapasztalatlan énekesnővé. Visszautasította a fődíjjal együtt elnyert Pierrot produceri segítségét, helyette olyan stábbal dolgozott, amelynek több tagja a kilencvenes évek közepén Cserháti Zsuzsa visszatérésénél is bábáskodott. Az album zenéjének java részét László Attila jegyzi, a dalszövegek többek közt Horváth Attila és Orbán Tamás tollából születtek. Több helyen erősen érezhető rajta Cserháti hatása, s hogy ez pozitívum vagy negatívum, nézőpont kérdése.
2006 márciusában jelent meg második nagylemeze Valami más címmel. Az elsőnél közreműködők közül csak László Attila vett részt a komponálásban, a Sose hívd korán a holnapot című felvétel zenéjét írta. Az album az elsővel összehasonlítva - amely az énekesnő akkori nyilatkozata szerint már inkább a szakmának szólt, kevésbé a közönségnek -, a címnek megfelelően valóban más. A változás első (látható) jele, hogy nem Tóth Veronikaként, hanem Tóth Veraként szerepel a borítón. Modernebb, elsősorban a fiatalabb korosztályt megcélzó dalokat vonultat fel. Ezzel hibát követett el, az ő közönségét túlnyomó többségben a harminc év felettiek alkotják, a fiatalabbaknál szerintem sosem fog labdába rúgni. A tíz szerző közül kiemelhetjük Szabó Ágnest, az új évezred egyik legkeresettebb szövegíróját, valamint a zene jelentős részéért felelős Romhányi Áront és Pély Barnabást - utóbbi a lemez zenei producere. A kitűnő munka ellenére a hanyatlás elkezdődött: Vera első albumából közel húszezer példányt értékesítettek, a másodikból csak hatezer kelt el. Bár ezt akár természetes jelenségként is elkönyvelhetjük: kis túlzással másfél év alatt ennyit esett a magyar hanghordozók átlagforgalma. De tudjuk, nem erről van szó. Vera mögül végleg eltűnt a Megasztár, nélküle kell boldogulnia.
2008 júniusában került a boltokba harmadik nagylemeze tóth vera címmel. Minden egyes felvételben társzeneszerzőként is közreműködik, valamint szövegíróként is jeleskedik: a Nem ez a vég szövegét teljes egészében ő írta, és a Vágyom rád szövegének születésénél is jelen volt. A munkálatokban, akárcsak a másodiknál, tíz szerző vett részt, a zenei producer személye nem változott, a gárda viszont három tagot leszámítva megint kicserélődött, és visszatért az elsőnél közreműködő Orbán Tamás. A stíluskavalkád - a poptól a soulon, a rhythm and blueson és a lágy dzsesszen át a gospelig - tökéletes összképet alkot a hangszerelésnek és a hangnak köszönhetően. Vera első albuma nagy várakozás közepette látott napvilágot, a harmadik csendben, reklámkampány nélkül. Bizonyára részben ezzel magyarázható, hogy nem került be az eladási lista negyvenes mezőnyébe. Ez megelőlegezte az újabb váltást.
Ezúttal csak egy zeneszerzővel dolgozott, meglepetésre a nyugdíjas Nagy Tiborral, aki Cserháti Zsuzsának és Máté Péternek is komponált. Legutóbbi sikere, Szekeres Adrien és Gáspár Laci duettje, a Kikötők a 2006-os szerzői CD-jén szerepel - szövegét Turczi István jegyzi, aki Vera új lemezére is írt. „Hosszú idő után Tóth Vera személyében találtam meg azt a művészt, akinek varázslatos hangja megihletett. Öröm számomra, hogy az előadásmódját és stílusát reprezentáló albumot írhattam“ -nyilatkozta. A nyolc szövegíró közt Bradányi Iván és Demjén Ferenc is felbukkan. A soul, rhythm and blues, blues, funky és gospel stílusokban felcsendülő új dalok és átdolgozások retrós beütésűek, ízelítőt adnak a múltból, ugyanakkor kivitelezésben teljesen maiak. Az egységet Czomba Imre fő hangszerelő, az élő nagyzenekari hangszerelés és Vera hangja teremti meg.
A Zene kell nekem olyan lemez, amelyet az utókor még szebbé varázsolhat. Tíz-húsz év múlva Verát az album kapcsán újonnan felfedezők a kor meghatározó énekesnőjének fogják gondolni. Az időközben feledésbe merül, hogy sajnos ezzel a CD-vel sem tudott nagy kereskedelmi sikert elérni -bár fogadtatása sokkal jobb, mint a harmadiké -, és a kedvező előjelek ellenére a Sorskerék című szerzemény sem vált nagy slágerré, Vera első igazi slágerévé, pedig jól hallhatóan ezért készült.