Eltűnnek a hagyományos CD-k?

A kompakt lemezek szárnyalása alig húsz évig tartott, a 2000-es évek közepére, az internet elterjedésével egyre szélesebb körben ismertté váltak azok az ingyenes, bár illegális letöltési módok, amelyekkel a szemfüles rajongók beszerezhették kedvenc lemezeiket.

A zeneipar 2009-ben eszmélt fel, akkor láttak napvilágot az első kalkulációk, amelyek az elveszett nyereséget számszerűsítették. Kiderült, hogy csak Nagy-Britanniában 25 százalékkal kevesebb CD-t adtak el, mint öt évvel korábban. A nagy kiadóknak gyorsan ki kellett találniuk valamit, amivel csökkenthetik a veszteséget, hiszen egy-egy zenei CD felvétele komoly összegbe kerül, és minden egyes illegális letöltéssel kisebb az esélye annak, hogy a befektetés megtérül.

Ergatoudis azt tartja a legfontosabb változásnak a zenefogyasztók szokásait illetően, hogy egyre kevesebben kíváncsiak egy-egy előadó teljes albumára, a fogyasztókat csupán 2-3 szám érdekli – általánban azok, amelyeket a rádiók is játszanak. A többség saját dallistát (playlist) akar összeállítani magának. Az interneten elérhető digitális formátum lehetővé teszi, hogy a vásárló, miután belehallgat a dalokba, csak azokat vásárolja meg, amelyek tetszenek neki. A britek legtrendibb popénekese, Ed Sheeran friss albuma például négy hét alatt 367 ezer példányban kelt el a boltokban, míg a lemez első slágerét (Sing) két hét alatt több mint 2 millióan „streamelték”.

De mit is jelent ez a szó? Az okostelefonok elterjedésével egy új zenehallgatási mód terjed gyors tempóban, főleg a fiatalok körében. Ez az úgynevezett zenekölcsönzés. Ami természetesen akkor a legjobb, ha ingyenes. Ezért a mobilszolgáltatók a nagy lemezkiadókkal (Sony, EMI, Warner Music Group, Universal) összefogva csábító ajánlatokkal bombázzák a fogyasztókat, például már a közepes összegű havi mobil-előfizetést választók számára is fél éven át igyenesen hozzáférhetővé teszik a tartalmakat.

Jelenleg két nagy zenei szolgáltató, a Spotify és a Deezer mérkőzik egymással a piacvezető pozícióért. A Spotify jelenleg több mint 20 millió dalt tesz elérhetővé, és aktív felhasználóinak száma túllépte a 24 milliót. A hazai piacon tavaly decemberben jelent meg, méghozzá elsőként. (A Deezer csak február elsejétől érhető el Szlovákiában.)

A konkurens Deezert „csupán” 5 millióan használják világszerte, viszont minden országban alkalmazkodik a helyi piachoz, nálunk például számos szlovák előadó és zenekar felvételei szerepelnek az adatbázisban, amely összesen mintegy 30 millió szerzeményt tartalmaz, azaz többet, mint a Spotify.

A Spotify és a Deezer is lehetővé teszi a dalok letöltését számítógépre vagy okostelefonra. Ezért persze fizetni kell, de a CD-k árához képest nevetséges összeget, nálunk havi 5-6 eurót, ami kb. 4 euróval kevesebb, mint a nyugat-európai országokban. Ráadásul egy speciális algoritmusnak köszönhetően mindkét rendszer képes felismerni, milyen stílusú zenét hallgat leggyakrabban a konkrét fogyasztó, és ez alapján kínál neki új dalokat.

Fontos megjegyezni, hogy ma már alapkövetelmény az offline szinkronizációs képesség, vagyis az, hogy a felhasználó ideiglenesen tárolhassa a zenéket a telefonján vagy a számítógépén, így nem meríti le szűkös mobilnet-keretét néhány órányi zenehallgatással. A Spotify és a Deezer egyébként észrevehetően másolja egymást, megjelenésben és funkcionalitásban is hasonló a két alkalmazás.

Szlovákiában tudomásunk szerint még nincsenek nyilvános adatok arra vonatkozóan, milyen mértékben sínylette meg a hagyományos CD-k eladása az új médiumok betörését. Ha készültek is ilyen számítások, azok egyelőre szigorúan titkosak, csak a lemezkiadók vezetői kapták meg őket.