Történelmi jelentőségű rádiós

Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének (MKKI) kezdeményezésére Pozsonyban a héten szakmai találkozó zajlott két hasonló koncepciót követő rádiócsatorna, az MR2 Petőfi és a szlovákiai Rádio FM vezetőinek részvételével.

A pozsonyi magyar intézet igazgatójának reményei szerint a közeljövőben állandó kapcsolat létesülhet és programcserék valósulhatnak meg a két csatorna között. A Rádio FM-ben teret kaphatnak a haladó trendeket követő és alakító magyarországi előadók, a magyar éterbe pedig eljuthatnak a legfrissebb, nívós szlovák zeneszámok.

„Tapasztalataink szerint a határok átjárhatóságának ellenére még mindig kevés információ jut el a hallgatókhoz a szomszédos országok zenei életét illetően. A kommersz könnyűzenét sugárzó kereskedelmi rádiók dominanciája miatt a rétegzenének minősülő irányzatok kedvelői Szlovákiában és Magyarországon is átpártoltak ahhoz a néhány rádióhoz, amelyek kielégítik igényeiket. Mi, akik az említett két csatorna állandó hallgatói vagyunk és mindkét piacot ismerjük, sok hasonlóságot fedeztünk fel a Petőfi és a Rádio FM között. Célunk az volt, hogy ők is felfedezzék egymást” – mondta Krasztev Péter, a pozsonyi MKKI igazgatója.

A szakmai találkozón tanácsadóként jelen lévő Lovász Attila, az MR6 rádió főszerkesztője történelmi jelentőségűnek nevezte a pozsonyi összejövetelt, mivel tudomása szerint ez volt az első ilyen jellegű kezdeményezés a Magyar Rádió és a Szlovák Rádió konkrét csatornái között. Amint megjegyezte, a naptárában piros betűs ünnepként fog szerepelni április 21-e, és nagyon örül, hogy valakinek eszébe jutott ez a lehetőség. Információink szerint létezik ugyan együttműködés a Kossuth Rádió és a Pátria, a szlovák rádió magyar adása között, de ennek konkrét hozadékai nem ismertek.

A Rádio FM brandszlogenje szerint ifjúsági zenei rádió. Független kiadók produkcióit is sugározza, és három év alatt stabil pozíciót, illetve komoly hallgatótábort alakított ki magának. A lefedettséget tekintve az ország lakosságának mintegy 85 százalékát éri el, jobbára urbánus frekvenciákon.

„A zene és a szöveg aránya 85:15 százalék, jelenleg összesen harmincnégy fő dolgozik nálunk. Ebből tizenegyen műsorvezetők, a belső alkalmazottak száma azonban csupán 5 fő. A petőfis kollégákhoz hasonlóan mi is a BBC R1-et tartjuk etalonnak az igényes könnyűzene terjesztését illetően” – mondta Dušan Vančo, a csatorna főszerkesztője, hozzátéve, hogy 2006-tól kezdve kizárólag olyan zenét sugároznak, amilyent semmilyen más adó nem vállal fel. Ezzel ugyan elijesztették a kommersz könnyűzene kedvelőit, ami a hallgatottság csökkenéséhez vezetett, a főszerkesztő szerint ennek ellenére nem hajlandóak kompromisszumokra. Helyzetüket nehezíti, hogy a megújult Rádio FM népszerűsítésére a közszolgálati szlovák rádió vezetése minimális összeget költött. Az adó éves költségvetése megegyezik a legnépszerűbb kereskedelmi rádiócsatorna kilencven napos költségvetésével.

„Gerilla-marketinggel, valamint az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva igyekszünk új hallgatókat szerezni. Szlovákiában mi vagyunk az első és máig egyetlen rádió, amely podcasting lehetőséget biztosít hallgatóinak, internetes honlapunkra a nálunk dolgozó DJ-k maguk tehetik fel szettjeiket, azaz plusz hallgatni valót is találnak az érdeklődők” – tájékoztatott Dušan Vančo.

Csillag János, a Petőfi Rádió főszerkesztője meglepetten konstatálta a két rádió közötti számos hasonlóságot. Kiderült, nem csupán az általuk preferált zenei stílusok tekintetében egyezik az ízlésük, hanem a kezdeti meg nem értettség, a régi, megszokott struktúrát felváltó új koncepció elfogadtatása terén is közel azonos nehézségekkel küzdöttek. A Pozsonyba meghívott magyar zenei szerkesztők és programfelelősök kevésbé tájékozottak a szlovákiai igényes könnyűzenei palettát illetően, mint a Rádio FM munkatársai, akik kapásból fel tudtak sorolni néhány progresszív magyar előadót és zenekart. Ezek szerintük gond nélkül beférnének a csatorna mű?so?raiba.

Az első lépés tehát megtörtént, mostantól már a két „testvér-rádió” vezetésén múlik, mennyit tudnak kölcsönösen profitálni az együttműködésből.