Teljessé válik a Márai-vallomás

ÖSSZEFOGLALÓ

Mintegy kétszáz oldalnyi eddig ismeretlen szövegrész kapott helyett Márai Sándor Föld, föld!... című kötetében, amely a Helikon Kiadónak a hagyatékban maradt kéziratokat a megjelent művekkel összevető sorozatában látott napvilágot. Ezzel teljessé vált a Márai-vallomás.

Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a Helikon főszerkesztője elmondta, hogy a Föld, föld!... teljes változata abba a sorozatba illeszkedik, amelybe a 2013-ban megjelent, a cenzúrázatlan és a javított változatot egybevető Egy polgár vallomásai 1-2, valamint a folytatásának tekinthető Hallgatni akartam című kötet. A főszerkesztő szerint a most megjelent A Föld, föld!... visszaállítja „az eredeti ősállapotot”, azaz a kéziratban maradt részeket egységbe rendezve jeleníti meg, illetve a korábban már megjelent szövegek között elhelyezi az eddig nem ismert korpuszokat.

„A Márai-vallomásokban volt egy hiányzó láncszem, egy kézirat, amely az Egy polgár vallomásai 3 címet viselte, viszont kiadásra sosem került” – mutatott rá az irodalmár, hozzátéve, hogy ennek a szövegnek a meglétére a naplók bejegyzései utaltak. Az irodalomtudomány arra a következtetésre jutott, hogy ez a mű azonos lehet azzal, amely 1972-ben az Egyesült Államokban Föld, föld!... címmel jelent meg. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött hagyaték tanulmányozása során azonban kiderült, hogy Márai megírta az Egy polgár vallomásai 3-at, ennek része volt a Hallgatni akartam szövege, illetve a most megjelent kötet eddig ismeretlen részei is. A kutatómunka arra is rávilágított, hogy a most megismerhető korpuszt „alapszövegnek” tekintette az író, ebből bontotta ki az 1972-ben megjelent mű cselekményét: kiválasztott fejezeteket, átírta őket, és hozzá is toldott részeket. A kihagyott részek 15 fejezetet töltenek meg.

A Helikon vezetője szerint a Föld, föld!... Magyarország történelmének szubjektív hitelességű rajza az 1944 és 1948 közötti időszakról. „Az eddig ismeretlen részek Márai gondolkodására mutatnak rá, arra, hogy mennyire aggasztónak találta azokat az irányokat, amelyekbe az ország elindult” – vélekedett, hozzátéve, hogy az eddig ismeretlen szövegrészek más megvilágításba helyezik az író „önkéntes száműzetését” is, hiszen, mint kiderült, Márai hazaszeretete miatt nem akarta elhagyni az országot. (MTI)