Színházról, legendákról

Boráros Imre (Gubernátor) és Mokos Attila (Boguslawski) a darab egyik jelenetében(Dömötör Ede felvétele) Boguslawski, a színész, „a lengyel színház atyja” vendégszereplésre érkezik egy kis vidéki társulathoz a lengyelek lakta Litvániába. A fogadó közösség tagjai magát az élő legendát várják, ám helyette egy cinikus, pénzéhes, kiégett „öregember” érkezik meg. A cinikus imposztor, Boguslawski visszaadja a színháznak, ami a színházé: a játékot, a gondolatot, az őszinte érzelmeket és indulatokat, aztán az előadáson egy csapásra romba dönti saját építményét, kigúnyolja teremtményeit, s ezáltal a társadalmat, amiben „alkotott”.

Spiró György ebben a bravúros színházi színjátékban segítségül hív egy zsenit: Moliere-t. Moliere Tartuffe című komédiájának jeleneteit illeszti saját darabjának jelenetei közé. De legendát teremt a darabbeli Boguslawski alakjából is...

Egy társulat ritkán kerül abban a helyzetbe, hogy önmagáról valljon. Spiró György darabja által pedig vidéki, nemzetiségi színházként a komáromi Jókai Színház többszörösen is beszélhet önmagáról. Nem szólva arról, hogy a színház pár évvel ezelőtt mutatta be Moliere Tartuffe című komédiáját, mely mind szakmai berkekben, mind pedig a közönség körében nagy sikert aratott. A színmű és a színház helyzete tehát sorsszerűen összecseng.

Boguslawskit, a cinikus imposztort Mokos Attila kelti életre. A további szerepekben Fabó Tibort, Tóth Tibort, Gubík Ágit, Benkő Gézát, Bandor Évát, Ropog Józsefet, Varsányi Marit, Derzsi Rékát, Kovács Beát, Ollé Eriket, Németh Istvánt, Bernáth Tamást, Olasz Istvánt, Boráros Imrét, Pőthe Istvánt, Nagy Lászlót, Tóth Attilát és Molnár Xéniát láthatja a közönség.