Szilveszteri vendégség

Kivételes alkalom a szilveszter! Ilyenkor még azok is megadják a módját, akik egyébként nem fordítanak különösebb gondot a terítékre, a menüre, hogy milyen abrosz kerül (vagy nem kerül) az asztalra. A kivételes alkalomhoz különlegesen terített asztal dukál, és ezen a napon igazán fontosak a részletek.

A dekoráció csodákat művel, ötletes tálalással a hétköznapi étel is menynyei mannának tűnik.

Mi legyen az asztalon?

Először is abrosz. Fehér vagy színes, akár tarka is, ebben az esetben a tányérok, szalvéták egyszínűek legyenek. Ha történetesen nincs akkora abroszunk, amely a kihúzott asztalt is beborítaná, nézzünk körül, a szekrény mélyén biztosan találunk olyan ruhaanyagot, amelyet még nem volt időnk megvarr(at)ni. Ha netán több méter, le ne vágjuk: redőzzük, hajtsuk vissza, csomózzuk meg, kössünk belőle masnit. Az evőeszközt (tálcán), a tányérokat, a poharakat, a szalvétát, mindent készítsünk az asztalra. A legtöbben családi vagy baráti körben búcsúztatják az óévet, s mivel a karácsonyi sütés-főzés (és evés) megpróbáltatásait még nem hevertük ki teljesen, a vendéglátás legyen önkiszolgáló. A büfé előnye, hogy mindenki akkor eszik, amikor akar, és a háziasszony az állandó kínálgatás meg tálalás helyett a vendégekkel foglalkozhat. A vendéglátásnak is vannak szabályai

u Csak annyi személyt hívjunk meg, ahányan kényelmesen elférnek az otthonunkban.

u Igaz, hogy egy évben csak egyszer van szilveszter, de aki nem családi házban lakik, legyen tekintettel a szomszédokra (hátha ők aludni akarnak).

u Ha mi vagyunk hivatalosak szilveszteri buliba, a kötelező üvegen kívül vigyünk a háziaknak valami apró ajándékot.

u Akivel koccintunk, annak mindig nézzünk a szemébe.Csillogjon minden!

Milyen díszítőelemeket alkalmazzunk? Próbáljunk ki néhány szokatlan ötletet. A poharakat bolondítsuk meg. Néhány gyönggyel, flitterrel hihetetlen hatást érünk el. A pezsgős és boros üvegeket is feltétlenül díszítsük fel! A poharakat bekenjük a papírboltban kapható, egészségre ártalmatlan ragasztóval, és belehempergetjük a gyöngybe, flitterbe, vagy csak egy-egy szemet ragasztunk rá. Az ünnepek múltával egyszerűen lemossuk a csillogást. Más megoldást is választhatunk: arany vagy ezüst sprével befújjuk a palackokat.

Az asztalra is szórjunk néhány flittert. Mutatós és veszélytelen tűzijátékot rendezhetünk, ha vázába (vagy valami különleges üvegbe) egy csokor csillagszórót teszünk. Még szebben mutat, ha egy szép formájú virágcserépbe szúrjuk a csillagszórókat.

- - -

A szalvétát ne félbe hajtva tegyük az asztalra. Összesodorhatjuk és pohárba rakhatjuk, de átköthetjük mindegyiket szalaggal, és úgy is tehetjük a tálcára. A csillag alakú a következőképpen készül:

A szalvétát szétterítjük, és mind a négy sarkát behajtjuk. A műveletet megismételjük. A sarkok középen vannak; a szalvétát kettéhajtjuk, a jobb és bal sarkát behajtjuk középre, felállítjuk és csillaggá alakítgatjuk. (Úgy dolgozunk, mint amikor gyermekkorunkban sótartót hajtogattunk.)Folyik a pezsgő!

A pezsgőt úgy illik felbontani, hogy a dugó ne a csillárt vagy a vendégek valamelyikének a szemét lője ki.

A lehűtött üvegről lebontjuk a drótot, a dugót óvatosan elcsavarjuk, és a hüvelykujjunkkal kb. 45 fokos szögben felfelé nyomjuk. A biztonság kedvéért borítsunk szalvétát az üvegre.

A pezsgőspoharakat egymásra is rakhatjuk, s a legfelsőbe öntjük a pezsgőt mindaddig, amíg az alsó szinteken levők is tele lesznek. (Pl. öt poharat körbe rakunk, egyet középre, három darabot a tetejükre, s legfelülre egyet.) Ha a pohárpiramist jól megépítettük, egyetlen csepp pezsgő se folyik ki.