Szerelem Terezínig

Biztosan sokaknak jut eszébe Heinrich Harrer, a híres osztrák hegymászó, aki elindult, hogy megmássza a Himalája egyik legmagasabb csúcsát. A világégés szele azonban utolérte, s hét évre egy titokzatos világba sodorta. Ez a Hét év Tibetben című, 1997-ben forgatott, máig közkedvelt amerikai kalandfilm alapsztorija. Josef Smítka életében nem voltak mozgóképes elbeszéléshez kellően látványos, megkapó és hét évre szóló kalandos fejezetek, élettörténetéből nem is született eget rengető mozi. A koprodukciós film igazi vonzereje a Cseh Paradicsom, amelynek szépséges homokkőormait és környezetét hatásos képsorokban láthatjuk vissza-visszatérőn, többször események nélkül, kulisszaként, érzelmes zenei aláfestéssel, amolyan feszültségoldásként – habár idegfeszítő pillanat egy-két jól kiélezett jeleneten (mondjuk, a záró képsorokon) kívül nem igazán szorult ebbe a moziba.

A film elején nehéz körömrágásra ingerlő izgalmat teremteni, amikor a kamera több epizódban követi Smítka, valamint német és cseh barátainak kísérleteit a csúcsok meghódítására. A drámai erő onnan érezhető, amikor – miként az életrajzi adatokból is ismert – a Protektorátus létrejötte után Smítka ellentétbe kerül Gerkével (Jan Budař), egykori német hegymászótársával, aki Gestapo-tisztként vadászik rá, mert nem vonult be munkaszolgálatra, hanem a hegyek között bujkál. Édesapja, egykori hegymászótársai és egy írónő, Vlasta Štáflová (Kerekes Vica) segíti az állandó veszélyben lévő férfit. A Smítkába szerelmes férjezett írónő, bár minden követ megmozgat, nem tudja megakadályozni, hogy a hegymászó (néhány segítőjével, köztük a vendéglőssel, akit Mokos Attila alakít a filmben) ne Terezínben végezze.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"256658","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

Az Akkor a Paradicsomban gyengeségei ellenére – az ellenállás bemutatásával – megmarad az emlékezetben. Bár történetmesélő stílusa hasonló, mint amilyen A könyvtolvaj című, három éve bemutatott drámát jellemezte – selymes finomsággal, az éleket tompítva tálalja a súlyos csapásokat is –, vannak kemény, megrázó jelenetei. Ezek zömmel a férjétől a körülmények miatt elszakadni képtelen, de a hegymászót őszintén szerető írónő személyéhez köthetők, aki kitartással, megalkuvást nem tűrve szerelméért minden áldozatra képes. Övé a film nagyjelenete, a kitörési kísérlet, amelyet Kerekes Vica kirobbanó erővel valósít meg. A szomorúságot – hogy emberi kapcsolatokba ordas módon így, ilyen tragédiákat okozva lehetett beavatkozni – és az áldozat keservét viszi magával a néző.