Szép napok vesztes hősökkel

A nővérénél azonban lát valamit. Egy idegen lány szülését a mosoda kövén. S hogy a csecsemő, nem kevés pénzért, a nővéréhez kerül. Pár hónappal később, amikor Péter már szabad, ismét találkozik az idegen lánnyal. Maja kitartott. Péter nem árulja el neki, hogy tud a gyerekéről. Őrzi nővére titkát. Péter egy autóbontóban vállal munkát. Útlevelet szeretne, hogy eljuthasson a tengerhez. Szép napok. Kegyetlen napok. Péter szabad. Péter nem utazhat. Közben Maja az utcára kerül. Kikezd Péterrel. És visszakéri a gyerekét. Péternek döntenie kell. Nővére arra kéri, szabadítsa meg Majától, vigye magával a tengerhez. Maja azt szeretné, ha tanúskodna mellette a gyámügyön, hogy segítsen neki visszaszerezni az eladott gyereket. Péter választhat. Tettével önmagát sodorja bajba.

Szép napok. Mundruczó Kornél filmje egy fiúról és két lányról. Szép film. Kegyetlenül szép.

Polgár Tamást, Péter megformálóját már egy korábbi Mundruczó-filmben, az Aftában is láthatta a közönség. A Maját alakító Tóth Orsolyának ez az első filmszerepe.

Két arc, két életút.

Polgár Tamás (18) az aszódi nevelőintézetből került Mundruczó Kornél két filmjébe.

„Hogy miért jutottam oda, ahova? Nem vagyok bűnöző, nem tartom magam annak. Inkább azt mondom: alvilági életmódot folytattam. Siklóson élek, közel a határhoz. Sok ember, sok lehetőség. A csúszásveszély adott. Rossz társaságba, nagy zűrökbe keveredtem. Másfél évet kaptam, de ez a másfél év ugyanolyan része az életemnek, mint a Kornéllal forgatott két film. Nem tagadom le. Már csak azért sem, mert sikerült kialakítanom pár olyan kapcsolatot, hogy elmondhatom: a bent megismert néhány ember sokkal közelebb áll hozzám, mint a gyerekkori barátaim egy része. A másfél év alatt sokat voltam kint. Hathetente két-három napra hazaengedtek, de egy egész hónapos szabadságot is ki lehetett érdemelni. Az aszódi intézet nem egy büntetőláger. Csak az első két hét nehéz. Utána elfelejtődik az odavezető út. Tudom, ez most hülyén hangzik, mégis kimondom: kaptam én jót is ettől a másfél évtől. Rájöttem bizonyos dolgokra. Kint sok mindent másképp ítél meg az ember. Rosszul! Az elzártság teljesen átformált. Érzem.”

Tóth Orsolya a színművészeti egyetem másodéves hallgatója. Hegedűs D. Géza osztályába jár. Drámatagozatos volt a debreceni gimnáziumban, érzékeny játékáért a szemle zsűrije őt is díjazta.

„Nagyon megszerettem Tamást. Az egyik legjobb ember, akivel valaha találkoztam. Őszinte fiú. Jó volt vele dolgozni. A szerepet próbafelvétel alapján kaptam meg. Először nagyon megijedtem a történettől. Sok volt. Sokkolóan sok. Ahhoz, hogy megcsináljam, tudtam, hogy magamból is rengeteget kell adnom. Azokat az emlékeket kellett felidéznem magamban, amelyeket már szerettem volna végérvényesen elfelejteni. Főleg a rosszat. De jó is volt. Nem unatkoztam. Amíg a szerepben éltem, azt éreztem, ez a lány én vagyok, aztán ahogy a kész filmet néztem, rájöttem, hogy ez a része már elmúlt az életemnek. Negyven napot töltöttem a szerep burkában. Negyven nap nem kis idő. Kornél végig arra kért: ne válasszam el magamtól a szerepet. Az utolsó forgatási napon nem is tudtam elszakadni tőle. Hiába akartam, nem tudtam elengedni. Hetek múlva vettem csak észre magamon, hogy levált rólam a szerep. Azóta azt is tudom, sok mindenben segített. Helyre tett bennem bizonyos dolgokat. Rendet rakott az érzelmeimben.”

A forgatás egyikük életét sem kavarta fel. Tóth Orsolya ma a rendezőszakosok vizsgájában dolgozik, Polgár Tamás hazament Siklósra, ahonnan már korábban is elvágyódott. Most Pécsre jár, öthónapos angol nyelvtanfolyamra.

„Siklóson nincs élet, ez zavar. Pesten elég kimenni az utcára. A nyelviskolában azért szeretek, mert elfoglalom magam. Kornéllal az intézetben találkoztam, ott keresett szereplőt az Aftához. Azóta barátok lettünk. Amióta kint vagyok, 2000 őszétől, kerülöm a veszélyeket. Nem kell mindent a haverokra fogni. Ha nem akar visszakerülni az ember, akkor tesz ellene. Főleg, ha már másképpen gondolkozik. Amikor bekerültem az intézetbe, azt mondtam, egyszer ez is lejár, ha kijövök, okosabban csinálom. Aztán kiengedtek, és kerestem a lehetőségeket, hogy miből lehetne pénzt csinálni. Két hétig tartott, amíg kísértett a rossz. Mindig arra gondoltam, hogy történtek azért kellemetlen dolgok is odabent. Ezt sem akarom elfelejteni. Normális emberként akarok érvényesülni, ezért, ha végzek a nyelviskolában, újra szobafestő leszek. Keveset fizetnek érte, meg fárasztó is, de majd csak találok valami más megoldást. A bátyám is szobafestő, vele járok dolgozni. Reggel hatkor kelünk, este nyolc van, mire hazaérünk. És másnap ugyanaz. Csak a vasárnap szabad. Ez nem olyan izgalmas. A két filmért kapott pénzt nem herdáltam el. Még mindig több van belőle, mint amennyi elment. A forgatás nem vette el az eszemet. Láttam az arcomat a filmvásznon. Nem érdekelt. Annak örültem, hogy emberszámba vettek. Ez sokkal többet jelent számomra, mint az, hogy eljátszottam két filmszerepet. Színész úgysem lesz belőlem soha. Ezzel tisztában vagyok. Ha adódik ilyen lehetőség, elfogadom, de tenni nem fogok érte semmit.”

Nyers, James Dean-i erő a fiúban, Giulietta Masina országúti arca a lányban. Polgár Tamás, Tóth Orsolya. Tiszta, hiteles alakítások a Szép napokban.