Strandolás és szauna útlevéllel

Talán a grátisz szauna miatt félházasak azok a koncertek is, amelyekre a késve érkezők máskor be sem juthatnának. A Bat for Lashes, az Everything, Everything és a Triggerfinger is így járt, hogy csak három kedvencemet említsem. Ám mi még így is jobban jártunk, mint Michael Kiwanuka rajongói, mert ő meg sem érkezett. Szerencsére eddig csak ez az egy koncert maradt el a Szigeten, egyébként szépen, olajozottan működik a gépezet, nincsenek nagyobb csúszások, és mindenki teszi a dolgát. A szemetet például megállás nélkül szedik, ügyes mozdulatokkal, óriási evőpálcikákra hasonlító két bottal. Az asztalokat rendszeresen törlik, a hamutartókat ürítik, szóval le a kalappal a vendéglátók előtt, akik ráérő idejükben még meg is öntözik locsolócsővel a tikkadt szöcskenyájra emlékeztető fesztiválozókat.

A szervezők mintha megjósolták volna a gatyarohasztó meleget: homokot hordtak az Óbudai-sziget északi csücskébe, és hangulatos strandot varázsoltak nekünk.

Esténként eddig a világzenei színpadon történtek a legizgalmasabb dolgok, talán a péntek a kivétel, ekkor zsinórban jön – illetve, mire az újságban megjelenik, már volt – a !!! (ejtsd: Csk-csk-csk), a Seeed (így, három „e”-vel a közepén, ennek megvan az oka) és britpop-stílus kikeverői, a Blur, a szigetország egyik legfontosabb zenekara.

Apropó: szigetország. A fesztiválköztársaságba szóló, útlevélformájú műsorfüzet remek találmány. Szép, praktikus, tartós, és bizony megvan a respektje is. Lényegesen kevesebben dobják el, mint az eddigi évek PestiEst-formátumú programját, ami szemétként végezte, egy-egy nap végére már mindenütt volt belőle, mert sokan csak kitépték az aznapi műsort, hátrahagyva a vastag, reklámokkal telehintett füzetet.

De vissza a világzenéhez, s emeljünk ki néhány nevet. Rachid Taha az Észak-Afrikában őshonos rai irányzat legkreatívabb képviselője. Az arab zene és a punk-rock összeeresztésével saját univerzumot hozott létre, amelyet harminc év alatt továbbszínesített, például elektronikus zenével. A világ akkor figyelt fel rá, amikor megcsinálta a Rock the Casbah című Clash-sláger arab verzióját, ez azóta minden koncerten kötelező darab. Harmadszor láttam őt, de ezúttal érezhetően csak feladatot teljesített, a zenészei lelkesebbnek tűntek, mint maga a mester. A produkció még így is rendben volt, és hát egy ötvenöt éves veterán már nem fog a fején pörögni a kedvünkért. Az előtte fellépő Pannonia Allstars Ska Orchestra sokkal nagyobb bulit csapott, ott tényleg izzott a levegő. Rettentően élvezték, amit csináltak, ennek hatására pedig a tömeg is szépen beindult. Erre a népes társaságra – tizenegy zenészt számoltam meg – tényleg büszke lehet Magyarország, bárhol megállná a helyét, gyakran hívják is külföldre.

A hétvégén érkezők nyilván tudják már, kikre kíváncsiak leginkább, legtöbben minden bizonnyal a Franz Ferdinand feltámadásának örülnek, illetve David Guettával akarják zárni a fesztivált. De remélhetőleg lesz közönsége a szombat délután – eléggé hálátlan időpontban – fellépő Enter Shikarinak, vagy a vasárnap este várható ausztrál Tame Impala nevű zenekarnak, amely után – egy éles váltással – Katy B szórakoztatja a nagyérdeműt az A38 színpadon. A roma sátorban is lesz egy világszínvonalat képviselő magyar produkció, Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band. Rájuk szintén büszke lehet Magyarország. Remélem, kellően büszke is. Aki pedig a Sziget egyetlen szlovákiai fellépőjére kíváncsi, annak paradox módon az Afro-latin-reggae színpadhoz kell mennie: vasárnap este fél tíztől ott játszik a Medial Banana nevű formáció, amely zenéje alapján egyébként tökéletesen illik oda.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"118730","attributes":{"alt":"","class":"media-image","height":"320","style":"width: 480px; height: 320px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
Nagy képes összeállításunk a Szigetről!