SOROZATDARÁLÓ: Arról reppel, hogy az övé kicsi, és ez tényleg vicces

Lil Dicky a valóságban 2013-ban robbant be, és vált YouTube-szenzációvá, hiszen izgalmas volt egy fehér, zsidó rapper, akinek minden sorából csak úgy folyt az irónia. Az underground terepről pár év alatt David Burd megérkezett az első ligába, és ha nem vált is szupersztárrá, azt sikerült elérnie, hogy a legnagyobb sztárokkal (pl. Ariana Grande, Chris Brown, Katy Perry…) készítsen közös projekteket, a történetét pedig olyannyira érdekesnek találták, hogy most egy tízrészes tévésorozat készült belőle. A Dave azonban szigorú értelemben véve nem életrajzi történet, bár a főhőst itt is Dave Burdnek, illetve Lil Dickynek hívják. Ez a karakter azonban a valódi Lil Dicky fiktív változata, és ugyan sok tekintetben inspirálódik Burd valós énjével és karrierjével, azért nem egy és ugyanaz.

A sorozatbeli Lil Dicky még a karrierje elején jár. A közösségi médiában ugyan már volt egy-két nagyobb dobása, és néha felismerik az utcán, de még nem keres pénzt a rappeléssel, és csak azért nem csóró munkanélküli, mert a szülei pénzelik, pedig már a harmincas évei elejét tapossa. Van egy cuki barátnője (Taylor Misiak a sorozat legnagyobb felfedezettje), néhány haverja, és láthatóan jól érzi magát ebben a kis mikrouniverzumban, ahol az minden gondja, hogyan tudna akkorát dobni a közösségi médiában, ami őt is a sztárok közé emelné. A nagyjából félórás részekből álló széria epizódjai leginkább azt az abszurd problémát járják körbe, hogy miért is bizarr fehér, jómódú zsidó srácként egy alapvetően feketék által dominált műfajban tevékenykedni. Az első részben Dave kapásból egy menő fekete rappernél, YG-nél akar bevágódni, mert el szeretné érni, hogy vendégeskedjen az egyik dalában, és amikor a gangszta rapper ezért elkér tőle tízezer dollárt, ő ezt gondolkodás és mindenféle szerződés nélkül leperkálja neki. Kap egy teljes epizódot a rapperek szövegeinek szexuális túlfűtöttsége is, vagyis pontosabban az, hogy a legtöbben hajlamosak a rapben a saját teljesítményüket és szexuális életüket erősen túlértékelni, és amikor ezek a szövegek találkoznak az otthon valóságával, az bizony könnyen konfliktusokhoz vezethet. Nevesítve: Lil Dicky arról szövegel, hogy jól kinyalná a csaja fenekét, ám amikor odahaza a barátnője szembesíti ezzel, azonnal visszavonulót fúj, és azt mondja, ő soha az életben nem csinálna ilyet. Egy ragyogó epizód szól arról a bizarr kihívásról, amikor egy nemrég elhunyt Lil Dicky-rajongó kisgyerek szülei kérik fel Dave-et arra, hogy rappeljen a fiuk temetésén.

A Dave egy nagyon könnyed hangulatú, jó dumákkal és jó poénokkal teli, igencsak laza, öniróniával teli sorozat, ami a jobb pillanataiban a régi, jó formában lévő Woody Allent vagy akár az Atlanta című zseniális sorozatot is megidézi. Búfelejtő szórakozásnak egyszerűen tökéletes.