Sex Action: Jöhet bármi

A kilencvenes évek közepén a tátogós műsztárok diadalmenete a rockzenét komoly válságba taszította. Az együttes tagjai három album után kénytelenek voltak belátni, hogy az időszak nem nekik kedvez. A dobos, Zana Zoltán stílust váltott, megalapította a Ganxsta Zolee és a Kartelt. Többiek: az énekes, Szendrey Zsolt (Szasza), a gitáros, Mátyás Attila és a basszusgitáros, Somlyay Miklós Action néven zenéltek tovább. Bíztak abban, hogy a számukra kedvezőtlen állapot átmeneti lesz, de mivel a rock helyzete a következő években sem javult (időközben Mátyás is kilépett, helyére Madarász Gábor érkezett, őt később Budavári Vilmos váltotta), ezért ‘97-ben feloszlatták zenekarukat. Természetesen a zenének nem fordítottak hátat, pályafutásuk más együttesekben folytatódott.

Szasza 2004 májusában töltötte be negyvenedik életévét. Egykori zenésztársai a születésnapi buliján hat dalból álló mini koncerttel köszöntötték, az ünnepelt és a jelenlévők nagy örömére. A siker hatására később úgy döntöttek, ismét összeállnak, és eljátsszák az eddig eljátszatlant. A tavalyi Sziget Fesztiválon tértek vissza, hatalmas sikerrel. Az új évezred technikájának segítségével átdolgozásra került régi dalaik ősszel egy válogatáslemezen láttak napvilágot a Private Moon Records gondozásában. Februárban vált egyértelművé, hogy vadonatúj felvételeket felvonultató album is lesz, miután nagy csinnadratta keretében szerződést kötöttek az mTon lemezcéggel.

A Sex Action újjáalakulásának volt (van) némi kockázata, hiszen a siker ellenére megmaradt rétegzenekarnak, s ezek a pénzorientált zenepiacon csak nehezen tudnak érvényesülni, ha egyáltalán tudnak. Hiába szentel külön fejezetet Szaszáéknak a zenetörténet, nem tudtak kilépni ebből a kategóriából, és kompromisszumok felvállalása nélkül a jövőben sem fognak, bár – mint kiderült –, ez nem is cél. A repertoárjukat a rajongókon kívül senki sem ismeri. Olyannyira nem, hogy az átlagos zenehallgató egyetlen dalukat sem tudná megnevezni. Ez részben a rádióállomások számlájára írható, ugyanis a kilencvenes években rockzenét nem igazán játszottak, a dirty rockot meg teljesen ignorálták. Ez többé-kevésbé manapság is így van.

Az együttes sajtófőnöke, Tresó Tibor még a visszatérés előtt biztosította a rajongókat, hogy megmarad a régi vonal, a készülő lemezen nem lesz pop vagy digitális tánczene. A bejelentés utólag, az album ismeretében furcsának tűnhet, de előtte nem volt az. A magyar piacon is akad arra példa, hogy egy zenekar a nagyobb népszerűség érdekében lazít a rockos hangzáson. Gondoljunk csak a Hooligansre, amely két, mérsékelt sikert hozott lemez után bizonyos kompromisszumok árán lett Magyarország vezető együttese: a 2003-as Szenzáció!!! című albuma, főleg annak legnagyobb slágere, a Királylány már-már popzene. Szóval, a Sex Action maradt a hamisítatlan dirty rocknál. Ezért hát – a sajtófőnök szerint – nem volt egyszerű kiadót találni, a legtöbbnek kivitelezhetetlen kérései voltak feléjük. Az egyik azt akarta, Ganxsta Zolee lépjen elő a dobok mögül és rappeljen, egy másik azt, hogy Szasza egy népszerű hölgygyel énekeljen duettet.

A zenekar negyedik stúdióalbuma Jöhet bármi címmel augusztus elején, a Sziget Fesztiválra került a boltokba. A lemezen kiforrott, őszinte dirty rock hallható – a srácok ott folytatták, ahol tíz éve abbahagyták. A zene ugyanolyan vad és dallamos, mint korábban, a gitárriffekre épülő olykor rockos, máskor bluesos zenei alapokhoz szókimondó, ám nyomdafestéket nem tűrő szavaktól mentes, az élet mindennapos dolgait kiveséző szövegek társulnak.

Sajnos, ahogy sejteni lehetett, a kereskedelmi rádiók étlapjára ez a stílus továbbra sem fér rá. Ha készítettek volna egy slágerdalt, olyat, mint az említett Királylány, akkor bizonyára játszanák a többit is. De szerencsére nem készítettek, és szerencsére az album így is kelendő. A fiúk egyelőre nem beszélnek arról, lesz-e folytatás. Bár az utolsó, a Mindent megkapsz című dalban Szasza mintha valamit sejtetne. Arról énekel, hogy annyi minden vár még ránk. Reméljük, a Sex Actionre is. A dicsérő szavak után hadd térjek ki a korong egyetlen negatívumára is: az esztétikus borítófüzetben két dalszöveg picit összekeveredett, ráadásul közülük az egyiket és még további kettőt más címen tüntettek fel, mint a borítón. A maximumba minimális hiba csúszott.