Anya Taylor-Joy remekel a főszerepben. (Fotó: Netflix)
Sakkforradalom egy vezércsellel
Az elmúlt pár hónapban a vezető online sakkoldalak több millió új tagról számoltak be, a sakk-készletek eladási számai az egekbe szöktek, Polgár Judit pedig Magyarország egyik legkeresettebb interjúalanyává vált. A Netflix saját gyártású minisorozatával, a Vezércsellel valóságos forradalmat csinált a sportágban.
Scott Frank, a sokak szerint a legjobb X-Men-filmnek tartott Logan forgatókönyvírója tavaly márciusban kapott megbízást egy sakkról szóló sorozat elkészítésére. Walter Tevis író 1983-as, Vezércsel című regényét vette alapul a végül hétrészesre duzzadt sorozathoz, amelynek középpontjában egy kitalált (de több valós személyből összegyúrt) karakter, Beth Harmon áll.
Édesanyja halála után Harmon nyolcéves korában árvaházba kerül. Itt, az alagsorban egy idős, szófukar gondnok tanítja meg neki a sakk alapjait. Villámgyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy a kis árvának elképesztő tehetsége van, három-négy alkalom után már legyőzi a mentorát, majd a helyi sakkegylet elnöke sem okoz neki különösebb gondot. A siker felé vezető úton azonban csak akkor indul el igazán, amikor 13 éves korában örökbe fogadják.
Beth játéka a tinédzserévek alatt egyre kiforrottabbá válik, egyre nívósabb versenyeket nyer meg, a hatvanas évek Amerikájában pedig egyre többen a csodájára járnak, ahogy egy tehetséges fiatal lány halomra veri a férfiakat. Beth azonban hiába fejlődik töretlenül, hiába lép elő a sakkvilágbajnoki cím egyik legkomolyabb várományosává, önsorsrontó életmódja miatt ugyanis sokszor maga alatt vágja a fát. A lányon már egészen fiatalon eluralkodik a gyógyszerfüggőség, ráadásul az alkoholizmus jelei is egyre nyilvánvalóbbá válnak nála. A szomorú gyermekkor és az édesanyja tragédiája egyre inkább fojtogatja a világklasszissá érő lányt, aki így, paradox módon, egyszerre válik egyre erősebbé és sebezhetővé – a sorozat pedig elsősorban erre a kettősségre fókuszál. Bizonyos szempontból hasonló utat jár be nevelőanyja is: Alma Wheatley az illúzióját vesztett, céltalanul tengődő, cserben hagyott feleségként első számú haszonélvezőjévé válik nevelt lánya sikereinek, a lány másodvirágzása idején viszont őt is kísérti a múltja, az ő boldogságára is árnyék vetül.
A Vezércsel legnagyobb erőssége, hogy nem minősíti Beth életmódját, nem tör pálcát a démonaival küzdő lány felett, és annak nevelőanyját sem ítéli el. A sorozat akár lélektani drámaként is megállná a helyét, még úgy is, hogy a történet többi szereplője megmarad egysíkú karakternek, akiknek az az egyetlen küldetésük, hogy Beth útját egyengessék vagy keresztezzék valamilyen módon.
Anya Taylor-Joy tökéletes választás volt a főszerepre. „Hálás vagyok, hogy hétszer egy órára Beth Harmon bőrébe bújhattam. Ha ez csak egy kétórás mozifilm lett volna, sikoltoztam és rúgkapáltam volna, úgy kellett volna engem kivonszolni a forgatásrólˮ – fogalmazott a színésznő egy interjúban. A Vezércselhez valóban a minisorozat bizonyult megfelelő formátumnak, mert így jutott lehetőség – idő, hely és mód – minden fontos dolog kifejtésére. Tökéletesen eltaláltak az arányok a dráma kibontása és a versenyek bemutatása között. Egyedül talán a vérmesebb sakkrajongóknak lehet némi hiányérzetük, mivel gyakran előfordul, hogy a kamera keveset pásztázza a sakktáblát, így többnyire nincs lehetőség együtt gondolkodni a szereplőkkel a következő lépésen.
A Vezércsel technikai oldalról is fantasztikus: ha éppen nem Anya Taylor-Joy vagy valamelyik karakteres mellékszereplő lopja el a show-t, akkor a tökéletesen összerakott díszlet vagy a zene teremt remek hangulatot.
Az íróként és rendezőként is jegyzett Scott Frank minden szempontból komolyan vette a munkát: az egyes epizódokban látott sakkpartik rekonstruálásához például Garri Kaszparov korábbi sakkvilágbajnokot kérte fel tanácsadónak, a nagy finálét pedig olyan remek érzékkel építette fel, hogy azt tanítani lehetne.
A Netflix streamingszolgáltató kimutatása szerint a megjelenés utáni hónapban összesen 62 millió háztartásban nézték meg a Vezércselt – ezzel a szolgáltató valaha volt legnézettebb produkciójává vált a minisorozat kategóriában. Tavaly egyébként is megnőtt a sakk iránti érdeklődés a koronavírus-járvány miatt, amire a sorozat még rátett néhány lapáttal az év vége felé. „Az októberi eladásaink 178 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel ezelőtti számokhoz képest. Most már 1048 százaléknál járunkˮ – idézte a legnagyobb amerikai közszolgálati rádió, az NPR az egyik vezető játékgyártó cég igazgatóját november 20-án, azaz nagyjából egy hónappal a sorozat megjelenése után. Az igazgató hozzátette, hogy ami a Vezércsel megjelenése óta a sakkal történik, az precedens nélküli.
Ha ez nem lenne elég, híres sakkjátékosok számolnak be arról, hogy rajongói levelek hurrikánjaival kell megbirkózniuk a sorozat megjelenése óta, míg a legnagyobb online sakkoldal, a chess.com tulajdonosa szerint Beth Harmon hatására aránylag több nő regisztrál a felületen, mint korábban.
Összességében tehát a Vezércsel kimagaslóan jól felépített dráma, amely alázattal és szeretettel mutat be egy sokak számára ismeretlen világot. Különösen fontos megjegyezni, hogy a sorozat a szakma elismerését is megszerezte, miután több sakklegenda is dicsérte a történet realizmusát és precizitását.
Ha mindehhez hozzávesszük, hogy népszerűségének köszönhetően megszámlálhatatlanul sok fiatal szeretett bele a játékba, elmondható, hogy a kultúrára és a sportra gyakorolt hatása egyenesen kultikussá emeli a Vezércselt.
Vezércsel (The Queen´s Gambit)
Évadok száma: egy
Epizódok száma: hét
Írta és rendezte: Scott Frank
Szereplők: Anya Taylor-Joy, Bill Camp, Marielle Heller, Thomas Brodie-Sangster
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.