Ritkaságok a pozsonyi várban

A négy páratlan régészeti leletre annyira vigyáznak, hogy a pozsonyi várban robbanásálló üvegből készült vitrinekben helyezték el őket. Az esemény rendkívüliségét pedig egyebek mellett az is jelzi, hogy a megnyitón a cseh és a szlovák kulturális miniszter is jelen volt – ők vállaltak védnökséget a tárlat felett.

Az apropót a cseh múzeumok (muzeológia) kétszáz éves jubileuma adta ahhoz, hogy ezek az egyedi kincsek egy kiállítótérbe kerültek. A jeles „születésnapot” azzal ünnepelték meg Csehországban, hogy a prágai Nemzeti Múzeum, a brünni Morva Helytörténeti Múzeum, valamint az opavai Sziléziai Helytörténeti Múzeum egy-egy igen értékes – szigorúan elzárt, páncélszekrényben őrzött, és csak kivételes alkalmokkor prezentált – kincséből létrehoztak egy vándor kamarakiállítást, amelyet mindhárom helyszínen installáltak.

A prágai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből a Mšecké Žehrovice területén talált, kelta hőst ábrázoló kőfej került be a vándorkiállítás anyagába. Ez a kelta művészeti ikonnak számító szoborfej a legtöbbet fotografált kelta lelet a világon. 1943- ban találta meg egy Mšecké Žehrovicéhez közeli homokkőbánya tulajdonosa, aki az államnak ajándékozta. A lelet öt részre volt széttörve – a károsodás még az ókorban érte a fejet. A későbbi feltárások bizonyították, hogy a lelőhely a kelta törzsi arisztokrácia székhelye volt.

A brünni Morva Helytörténeti Múzeum unikális régészeti műtárgykincsével, a věstonicei Vénusz-szoborral, az opavai Sziléziai Helytörténeti Múzeum pedig a világon egyedülálló, a paleolit korból származó vasmeteorit leleteivel járult hozzá a kiállításhoz. A věstonicei Vénusz a felső paleolitikumban készült, kb. 29 ezer éves kiégetett agyagszobrocska. Ez a világ egyik legrégibbi kerámiatárgya, és egy mezítelen nőt ábrázol. A morvaországi Dolní Věstonice és Pavlov közötti őskori lelőhelyen 1925-ben lelt rá Karel Absolon feltárócsapata. A 11,5 cm magas szobrocska két darabban, egy őskori tűzhelyből került elő. A sérült leletet akkor egy védőtokba helyezték, és ma is ebben állítják ki.

A vasmeteoritokat 1925-ben fedezték fel a Opava Kylešovice városrészében egy téglagyárban, alig egy méter mélységben. A kilenc kiállított vasmeteorit-darab súlya 21 kilogramm.

A pozsonyi tárlatra ezt a három rendkívül értékes leletet a Szlovák Nemzeti Múzeum Régészeti Múzeuma kiegészítette egy – európai különlegességnek számító – gyűjteményi tárgyával: egy 90 mm átmérőjű, 304,7 gramm súlyú római kori arany karkötővel, amely Zohorban, egy feltehetően Kr. u. 2. században élt germán törzsi vezető sírjából került elő.