Petőfi kínai fordítójának munkásságába betekintő kiállítás a PIM-ben

A 19. század végén született Lu Hszün ültette át modern kínaira a világirodalom jelentős szerzőit - köztük Byront, Shelleyt, Mickiewiczt, Puskint, Goethét és másokat -, iskolát teremtve ezzel országában a műfordításnak és az európai irodalom iránti nyitottságnak. 

Petőfi verseinek és prózai írásainak fordítása mellett a magyar költő életrajzát is megjelentette kínai nyelven - olvasható a múzeum közleményében, amely hangsúlyozza: az ugyancsak verselő, de önmagát igazi költőnek nem tekintő Lu Hszün munkásságának eredménye, hogy ma már jeles kínai lírikusok fordításában hangzik ismerősen Petőfi Sándor költészete szerte Kínában.
    
A Lu Hszün részben magyarul is olvasható irodalmi munkásságába, valamint Petőfi Sándor kínai recepciótörténetébe bepillantást engedő tárlat a pekingi Lu Hszün Múzeum kezdeményezésére született egy kétéves együttműködés első állomásaként. 
    
A két nyelvű panelekből álló, augusztus 28-ig látogatható kiállítás végigtekint Lu Hszün küzdelmes életén, képekkel, kéziratokkal, kötetekkel, fotókkal segítve az eligazodást az egykori kínai irodalmi és társadalmi viszonyok között. A kiállítás második részében Petőfi Sándor kultuszának épülését láthatják az érdeklődők, lépésről lépésre, igazán érdekes párhuzamos szövegek, versfordítások tükrében - áll a közleményben.