Kultúra

PENGE: A szomorú arcú fehér ember

Amit – és ahogyan – A Paplagi a modern civilizációról, a fehér ember civilizatórikus gőgjéről elmond, egyenesen mellbevágó. S az, hogy A Papalagi egy olyan ember műve, aki a 30-as években a náci párt tagja lett, s Hitler-portrékat is festett a Führer nagy megelégedésére, az már tényleg sok. Így egyben válik a könyv az európai ember sötét, görbe tükrévé.
ÚJ SZÓ ONLINE

2018. július 20. 18:43

Erich Scheurmann az első világháború idején élt rövid ideig Szamoán (akkor még Német Szamoán), nem volt antropológus, csupán könyvtervéhez keresett ihletet. Gondolatait egy fiktív törzsfőnök szájába adja, s az idegen nézőpont ilyen működtetésével Montesquieu Perzsa leveleinek rokona lesz. A „papalagi” szamoai nyelven idegent és fehér embert jelent. Tuivaii törzsfőnök népéhez fordulva 10 beszédben hívja fel a figyelmet az európai civilizáció veszedelmeire, arra biztatva hallgatóságát, hogy álljon ellen az erőszakos kulturális terjeszkedésnek. A klasszikus német irodalomból is ismert fogással élve, Scheurmann csupán közreadóként jelöli meg magát, s olyan alapossággal helyezi kontextusba a szöveg létrejöttét, hogy az óvatlan olvasó könnyen bedőlhet.

Tuivaii főnök, afféle fordított antropológusként, évekig élt Európában, miközben figyelmesen tanulmányozta a fehérek életmódját. Hazatérve, hosszas, magányos gondolkodás után mondta el beszédeit, melyeket nem szánt lejegyzésre és publikálásra. Ez utóbbiakat Scheurmann végezte el, aki csak azért hallhatta a beszédeket, mert a törzsfőnők időközben bizalmába fogadta, barátként tekintett rá.

A mondandó felépítése analitikus (európai) elmére vall. Az egyes „beszédek” az európai civilizáció különféle területeit veszik sorra: öltözködés, pénz, technikai fejlődés, szórakozás, vallás – mind kristálytiszta logikával kibontva. A szöveg tárgyválasztásaiban – egyáltalán: szellemi hátterében – felismerhetjük a századfordulón kibontakozó életreform-mozgalmak civilizációkritikai elveit, a rousseau-i „vissza a természethez” jegyében. Scheurmann naiv – az ő szavaival: gyermeki – nézőpontból tekint a jelenségekre, de egy percig sem érezzük, hogy e stílus lekicsinyelné magát a beszélőt.

A modern emberrel az a legnagyobb baj, hogy elfordult a természettől, minden tekintetben. Rendkívül éleslátó megállapításokat olvashatunk arról, hogyan változtatják meg a modern közlekedési eszközök a modern ember tér- és időélményét; miféle képmutató testkép rejlik az öltözködési szokások mögött; az állandó gondolkodás és a pénzhajhászás milyen módon tette képtelenné az embert arra, hogy megélje a jelen pillanatot. És hogy mitől olyan istentelenül boldogtalan.

Minderre persze sokféle megoldás van. Schueurmann a nácikat választotta. A ’68-as diákmozgalmak meg például az ő könyvét (is).

Erich Scheurmann: A Papalagi – A tiaveai Tuiavii törzsfőnök beszédei. Fordította: Tax Ágnes. Typotex Kiadó, 2018. 144 oldal.

Értékelés: 9/10

Vida Gergely

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Kiengedték a kórházból a sárosfai fiatalokat

A felsővárostól a festői partig

Átadták a Csemadok Életmű Díjait

VIDEÓ: Figyelmeztető lövések és autós üldözés a pozsonyi éjszakában

A szövetség bénázása miatt Vlhovának nem lesz nemzeti színű síruhája

Férfi kézilabda-vb - A magyar válogatott öt góllal legyőzte Tunéziát

Legfrissebb galériák
Olvasta már?