Országnapok után, országépítés előtt

Tőzsér Árpádnak B. Kovács István adta át a Fábry János-díjatSzekeres Éva felvétele Mondják, érzik az emberek, a Garamtól keletre mintha már csak lassú halódásra lenne ítélve minden. Pedig itt is élnek, dolgoznak, gondolkoznak emberek, akik szükségét érzik annak, hogy szűkebb pátriájukért tegyenek valamit.

A hétvégén alapított első európai virtuális országban a hangsúlyok a lassan már másfél évtizede ígért felemelkedés tényleges megvalósításán vannak. A most megalakult Gömörország célja: olyan polgári társulásként működni, amely a mindenkori pártpolitikán kívül áll, amely feladatának tekinti a tolerancia, a regionalizmus erősítését, a helyi értékek felmutatását, a régió felemelkedését szolgáló kezdeményezések koordinálását és a jó értelemben vett lobbizást. Ebbe a munkába civileket, önkormányzatokat, polgári szerveződéseket, kistérségeket és mikrorégiókat egyaránt be kívánnak vonni. S hogy ezek a most felsorolt szubjektumok tényleg érdeklődtek Gömörország megszületése iránt, annak ékes bizonyítéka, hogy a szombati, felhőszakadásszerű esőzés ellenére úgy megtelt az országalapításnak helyet adó Sajógömör kultúrháza, hogy egy tűt sem lehetett leejteni.

Az országalapítási ünnepségek azonban már pénteken megkezdődtek a szomszédos Tornalján. Délelőtt Kováts Marcell és Gál Tamás előadásában a Helység kalapácsa című játékot nézték meg a diákok a Kazinczy Ferenc Alapiskolában. Kora este a művelődési ház előcsarnokában Petrás Mária csángó iparművész Csángó madonnák és Pécsi L. Dániel jelképtervező (Gömörország jelképeit is ő tervezte) Új címerek és református jelképek a Kárpát-medencében című közös tárlata nyílt meg igen nagy érdeklődés mellett. Az ezt követő Gömörország bemutatkozik című gálaműsorban a gömöri ének- és zenekultúra, a folklór, a néptánc és a pódiumművészet gyöngyszemeit mutatták be a közönségnek a mai Gömör minden részéből érkezett előadók. Sok éve nem látták a tornaljai színpadon Csendes Lászlót, a rimaszombati Milana Jutková pedig először szerepelt az itteni közönség előtt. A klenóci és feledi gyermek folklórcsoportok, a péterfalai menyecskék és citerások, a rozsnyói Búzavirág Néptáncegyüttes, a tornaljai Csemadok vegyes kara, Szabó Bianka mesemondó és a rimaszombati Lévay-kvartett emlékezetes műsort produkáltak a tornaljai színpadon. Kár, hogy foghíjas volt a nézőtér.

Először adták át a Fábry János-díjat ezen az estén azoknak a jeleseknek, akik munkásságukkal messze határainkon túl is öregbítik Gömör jó hírnevét. Az első négy díjazott Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, Újváry Zoltán néprajztudós, Palládi Kovács Attila akadémikus, néprajztudós és Karol Wlachovský voltak (neki Budapesten fogják átadni a kitüntetést).

Szombaton az eredeti programtervet alaposan felborította a kitartóan szakadó eső. Erre csak azt lehetett mondani, biztos Tompa Mihály örömkönnyei fakadtak meg a mennyben, látván, mit cselekedtek kései utódai. Az országgyűlés így beszorult a sajógömöri kultúrházba, ahol a helyiek és a szervezők kedvességükkel, találékonyságukkal még a viharos idő okozta kényelmetlenséget is elfeledtették a résztvevőkkel. Balázs István miskolci előadóművész megszemélyesítésében Gömörország patrónusa, Mátyás király is részt vett az országalapításon. Udvarhölgyek és vitézek vigyázták a jelképeket, amelyeket Erdélyi Géza református püspök, Cseh István putnoki esperes plébános és Rusznák Dezső sajógömöri evangélikus lelkész áldottak meg. A testvéri Biharország képviselőiként pedig Tőkés László püspök és Barabás Zoltán költő tisztelegtek a jelképek előtt. Szapora, felhőt elzavarni próbáló ágyúlövések is durrogtak, szólt a harangszó, koccanó poharak éltették az új országot.

Megválasztatott az ország képviselőtestülete is, amelynek az lesz a feladata, hogy Gömörország jogi alapjait lefektesse, és a civil szerveződést bejegyeztesse. Szombat este az István, a király című rockopera bemutatóján – amelynek címszerepében Varga Miklóst láthatta a közönség – zsúfolásig megtelt a nézőtér. Vasárnap a hanvai parókia falán avattak fel emléktáblát abból az alkalomból, hogy Arany János és családja éppen 150 évvel ezelőtt Tompa Mihály meghívására hat hétig vendégeskedett ebben az épületben. Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi püspök prédikációja alatt szem nem maradt szárazon. Az ünneplő gyülekezet a lelki táplálék után Juhász István magánvállalkozó vendégszeretetét élvezhette egy fenséges szeretetlakomán.

Megvoltak hát az első Országnapok, létrejött Gömörország, tele akarattal, tettrekészséggel. Adyval szólva: az Élet él és élni akar! Gömörben is!