Nyolc kérdés, nyolc válasz

Az asztma idült gyulladásos légúti betegség, amely a hörgők időszakos szűkületével jár. A beteg rohamszerű légszomjként, sípoló légzésként éli meg. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 5 százaléka, a gyermekek 10 százaléka asztmás. Az asztma létrejöttének okát nem ismerjük. A betegek egy része örökli a betegségre való hajlamot, szüleik, nagyszüleik között is voltak asztmások. Másoknál ez az örökletes vonás nem fedezhető fel. Valószínű, hogy náluk is van valamilyen veleszületett fogékonyság, ami hajlamossá teszi őket a betegség kialakulására. Sokkal gyakoribb az asztma azoknál, akik valamilyen egyéb allergiás betegségben szenvednek (szénanátha, ekcéma stb.).

1. Kigyógyulhatok-e az asztmából?

Mai ismereteink szerint az asztma nem gyógyítható, de kezelhető. A tünetei visszaszoríthatók, azaz a rohamok megelőzhetők, és így az asztmás beteg is teljes, aktív életet élhet, mint az egészséges emberek.

2. Megkaphatják-e tőlem mások is, például a gyermekeim?

Nem fertőző betegség, nem terjedhet egyik emberről a másikra. Az előzőekben már említettük, hogy az asztmás hajlam öröklődik. Az asztmás szülők gyermekei gyakrabban szenvednek e betegségtől, de ez nem jelenti azt, hogy az asztmásnak törvényszerűen asztmás lesz a gyermeke is.

3. Miben különbözik az asztmás ember az egészségestől?

Csak abban, hogy hörgői érzékenyebbek az átlagosnál. A nem asztmás ember is asztmás tüneteket mutat, ha nagy töménységben lélegez be ingerlő anyagot, mivel a szervezet ilyenkor hörgőgörccsel akadályozza meg annak tüdőbe jutását.

4. Miért túlérzékenyek az asztmás beteg hörgői?

Asztmásoknál a hörgők falát borító nyálkahártya idült gyulladásos elváltozást mutat. Ennek következtében a sejtek elpusztulnak, a hörgők nyálkahártyája károsodik, emiatt tapasztalható a túlérzékenység.

5. Melyek az asztma tünetei?

Az asztma legjellegzetesebb tünete a zihálás, a sípoló nehézlégzés, amelyet a beteg fulladásos rohamként él meg. Úgy érzi, hogy a levegő beszorul a mellkasába, csak erőlködve tudja kifújni, erős szívdobogása van, nyugtalan. Az enyhe asztma tünete lehet a köhögés és a mellkasi szorító érzés. Jellemző lehet, hogy ezek a tünetek terhelésre vagy éjszaka jelentkeznek.

6. Mi történik a légutakban az asztmás roham alatt?

Az asztmás roham alatt a légutak, azaz a hörgők beszűkülnek.

7. Mi okozza a hörgők beszűkülését?

izomgörcs – a hörgők falában levő körkörös izomzat összehúzódik;

nyálkahártya-duzzanat – a hörgő falát bélelő nyálkahártya megduzzad, tovább szűkítve a hörgő átmérőjét;

okozott nyáktermelés – a nyálkahártyában levő nyáktermelő sejtek több váladékot termelnek, így az elzárhatja a hörgőket.

Melyek a kiváltó tényezők?

allergia – házipor (a benne levő atka), pollen, állati szőrök, penészgombák és más anyagok belégzése;

légúti fertőzés – általában vírus okozta megfázás;

fizikai terhelés – futás, lépcsőn járás;

érzelmi felindulás – félelem, harag;

dohányfüst – feltétlenül kerülendő;

időjárás – hideg levegő belégzése, fronthatás;

étel – ritkán, de előfordul, az asztmás betegnek nem kell diétát tartania;

gyógyszerek – aszpirin, más fájdalomcsillapítók.

A csúcsáramlás-mérő egy egyszerű kézi légzésvizsgáló eszköz. A hörgők tágasságát, a légzés pillanatnyi állapotát méri. Segítségével naponta ellenőrizheti asztmája állapotát, és a gyógyszeres kezelést a mérési eredményeihez igazítva, megelőzheti a súlyos rohamokat.

Az asztmások is sportolhatnak

Az asztmás betegek a rohamtól való félelmükben feladják a sportolási lehetőségeket. Pedig éppen a rendszeres sportolással lehet az asztmát pozitívan befolyásolni. Csak néhány szabályt kell betartani, amit a német sportorvos, Peter Stahl ajánl:

Az asztmás beteg csaknem minden sportot űzhet. A legmegfelelőbbek a labdajátékok. Ezeknél váltják egymást a rövid intenzív feszültségek a hosszabb lazítási fázisokkal. Nagyon jó az úszás is, mivel az úszó sok nedves levegőt szív magába.

Figyelembe kell venni az időjárásviszonyokat. Az asztmásoknak a nedves meleg levegő a legmegfelelőbb. Nyáron eső után biciklizhetnek, télen uszodába járhatnak.

A sportolás előtt ajánlott a 15-20 perces bemelegítő, amely lehetővé teszi, hogy a következő három órán keresztül nagyobb megterhelést is kibírjon a roham kockázata nélkül.

A sportolás után nyugalmi állapotba kell kerülni, legalább tíz percen keresztül lazítógyakorlatokat kell végezni. (béres)