Tisztelem a technikát, módjával használom is. Tisztelem a verset, a szerelmet, tisztelem az alkotásra törekvőt, becsülöm az akaratot. Mindenben megpróbálom meglátni, ami jó. Ha nincs benne ilyen, inkább nem is fecsérelném rá a szót.
Nem mobilon valljuk be
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_13868350873702_25.jpg.jpg?itok=VU4kDabj)
Tisztelem a technikát, módjával használom is. Tisztelem a verset, a szerelmet, tisztelem az alkotásra törekvőt, becsülöm az akaratot. Mindenben megpróbálom meglátni, ami jó. Ha nincs benne ilyen, inkább nem is fecsérelném rá a szót. Aztán eljött az a nap, amikor beborult, és olyasmi akadt a kezembe, amitől elborultam.
Amikor én kissrác voltam, nem voltak még maroktelefonok. Mostanában már vannak, s használjuk is a mobilt, ez rendben van. Beszélgetésre, internetezésre, satöbbire. Rövid szöveges üzenetet viszont egyre kevesebbet küldök. Pláne nem szoktam, ha komoly érzelmekről van szó. Ha netán szerelmet akarnék vallani, biztosan nem ezt a módot választanám. Az SMS „versek” sem nyerték el a tetszésemet. Bár néhány jó darab született belőlük – bő egy évtizeddel ezelőtt kicsit divat is volt így írni frappáns, jópofa dolgokat –, de mára, úgy gondolom, ez kifutott. Persze nyugodtan lehet SMS „verset” írni, ha a címzettnek tetszik, rendben. Ám, az, hogy mindez nyilvánosságra kerüljön, könyvben is megjelenjen, az már nagyon hajaj!
De megesett. Ha meg elolvastam, akkor elmondom a véleményemet az SMS versek című kötetről, amelynek szerzője Villant József. Megbántani nem akarom. Könyve postán jutott el hozzám. Elolvastam. Egy nap. Veszendő. Mint az idő, amit orvosnál, várakozással tölt az ember, tele fájdalommal. Ami nem vers, az nem vers. Ezt ki kell mondani. Minden jópofának tűnő gondolatot vagy klapanciát nem lehet versnek nevezni. A legjobb akarat és felfedező szándék ellenére sem tudtam kiválasztani olyan SMS-t, amelyet jó szívvel megosztanék most az olvasóval. Azért mégis álljon itt egy idézet, ne érjen vád, hogy nem mutattam be, mi az, ami nekem nem jön be: „rímeket kötök füzérbe / hogy ön a stílusom dicsérje / ahogy penész a nedves falakon / úgy üt át csodálatom a szavakon”. A keménytáblás, komolykodó címlapú könyv az elmúlt három év citromdíjasa nálam. Hogy mit keresnek benne Szabó Ottó oda nem illő – egyébként kiváló – grafikái (mellesleg az alkotó feltüntetése nélkül), azt végképp nem értem.
Le vagyok sújtva. Varró Dani SMS versei után ezeket olvasni szépen mondva is: hajaj! Vagy inkább hajajaj! Penge-történelmet fogok most írni. Nulla pont.
Villant József: SMS versek. AB-ART, 2013.
Értékelés: mmmmmmmmmm
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.