„Nem gondoltam, hogy ilyen jók vagytok”

Néhány nap leforgása alatt két emlékezetes dalos esemény is lezajlott Nógrádban. Az egy évvel ezelőtt Losoncon megalakult Női Kamarakórus felvette a Serly Kamarakórus nevet – remélhetőleg hosszú időre emléket állítva a család neves karnagyainak és zeneszerzőinek. Füleken pedig fennállásának 25. jubileumát ünnepelte a Melódia Női Kar.

A jelenleg 40 tagú Melódia Női Kar elődje, a Füleki Női Kar 1978 őszén alakult 26 taggal. Vezetőik Vassányi Zsuzsanna (karnagy) és Bódi Erzsébet (ügyintéző) voltak. Első versenyfellépésük 1979 novemberében Kálnón, a Losonci járás területén működő énekkarok fesztiválján volt, ahol akkor második, a következő évben első helyezést értek el. „A színpadokon rendszeresen találkoztunk a gazdag múlttal rendelkező Füleki Férfikarral. Felnéztünk rájuk, mint »nagyokra«, ők pedig kritikus szemmel figyeltek ránk, mint »kicsikre«...” – olvasható a krónikában. A kezdeti „rivalizálást” rövid idő után az együttműködés iránti igény váltotta fel, s ma már a rendezvények csaknem állandó résztvevője az alkalmi vegyes kar is.

Első nagy szakmai sikerét a női kar fennállása hatodik évében érte el, a Galántai Kodály Napokon ezüst koszorút szerzett. Krónikájuk kiemeli a Kassán megrendezett munkás kórusok találkozóját is, melyen többek között a kassai Csermely kórus, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkara társaságában léptek fel. Teljesítményüket az egyik füleki származású nézőjük így jellemezte: „Nem gondoltam volna, hogy ilyen jók vagytok, most örülök, hogy én is füleki vagyok“. Ettől szebb dicséretet nem kaphat egyetlen csoport sem, amelynek tagjai a napi munkájuk, családjuk és munkahelyi kötelezettségeik teljesítése mellett vállalják a próbákat és a fellépéseket.

Vassányi Zsuzsanna karnagy nem hagyott ki egyetlen próbát sem, csupán akkor maradt el, amikor betegsége már nem engedte, hogy menjen. 1994 februárjában hunyt el, s búcsúztatója volt az énekkar legszomorúbb fellépése. Az első kisebb hullámvölgyét a csoport 1995-96-ban élte át, amikor a fellépési lehetőségek hiánya és betegségek miatt hosszabb szünetet tartott. De a szünet és a közös próbák, az együtténeklés elmaradása miatt érzett hiány versengésében az utóbbi győzött. A csoport újra összejött, próbált. Új tagokkal bővültek, új repertoárjuk lett, sőt beneveztek a XI. Galántai Napokra is, amelyen erős mezőnyben bronz minősítést szereztek. „Lányok, meg vagyok veletek elégedve” –mondta nekik ekkor karnagyuk. Ezt a teljesítményüket három évvel később megismételték.

A kórust munkájában évtizedeken keresztül a Városi Művelődési Központ és a Csemadok Alapszervezet támogatta, melyek anyagi lehetőségei fokozatosan csökkentek. Ez és a támogatások elérésének jelenlegi feltételei is közrejátszottak abban, hogy idén februárban a női kar önállósult és Melódia Füleki Énekkar néven polgári társulássá alakult át. Ezen a néven szerepeltek a jubileumi hangversenyükön is.

A kórusnak 25 év alatt 136 fellépése volt, 111 kórusművet tanult és mutatott be. Baráti kapcsolatokat alakított ki több hazai és magyarországi kórussal. Jelenlegi 40 tagja közül 13 alapító tag. Karnagyuk Janusek Ágnes, a füleki Ifjúság Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója, elnökük Agócs Mária közgazdász.

Megalakulásukkor Babits sorait választották mottóként: „Mindenik embernek a lelkében dal van, / és a saját lelkét hallja minden dalban / És akinek szép a lelkében az ének, / az hallja a mások énekét is szépnek.” Ez mindennél több mond arról, mit jelent számukra a közös éneklés.