Nagyon fontos a belső motiváció

Dr. Ernest Grafenberg nőgyógyászról neveztek el a hüvelyben egy területet „G” pontnak. Ő az ötvenes években számolt be először ennek létezéséről, de a szexuálterapeuták csak a hetvenes évek végén fogadták el, hogy ennek a területnek fontos szerepe van az orgazmus kialakulásában. Különben ezt a pontot még a női orgazmus „elsütő szerkezetének” is nevezik, és a hüvelynek anatómiai szempontból kevésbé ismert része. Általában nem érzékeny, sőt nem is kitapintható, csak a nemi izgalom magasabb szintjein. Úgy tartják, hogy kitapintásra a legalkalmasabb időpont a nő orgazmusát követő pillanatok, amikor e pont egy kicsit megnagyobbodik és érzékennyé válik. Ha a partner ilyenkor egy vagy két ujjal megnyomja és másodpercenként megsimítja a „G” pontot, akkor az élményre lelkileg felkészült nő általában még nagyobb nemi izgalomba jön. A „G” pont helyének meghatározásához valószínűleg az a legjobb időpont, amikor a nő közel jár az orgazmushoz. Ha a partner tovább ingerli a csiklót, azonosítja és simogatja a „G” pontot, a nő könnyen eljuthat az orgazmushoz. A „G” pont a hüvely felső falának szövetében található, közvetlen a szeméremcsont mögött, amely inggombtól kabátgomb nagyságig terjedhet, körülbelül másfél harántujjnyi mélységben. Több szakember állítása szerint a „G” pont nyomása először akár kellemetlen is lehet. Előidézhet például vizelési ingert, de az ingerlés folytatása később kellemessé válhat, sőt orgazmust is kiválthat. Folyamatos ingerlés hatására a „G” pont megnagyobbodik, megkeményedik és ilyenkor könnyebben megtalálható. Az a nő, aki nem tudja meghatározni „G” pontja helyét, nagyobb gond nélkül felfedezhet a hüvelyében egy különösen érzékeny zónát, e terület a hüvely elülső falán található, de más helyeken is lehet érzékenyebb pontokat találni a megadott területeken.A szexuális kapcsolat elkezdésének van egy optimális ideje, amikor hatással van a személyiség fejlődésére. Azt az időpontot, hogy melyik korban van, általánosítva nehéz meghatározni, egyénre szabottan viszont egy pszichológus vagy szexológus meg tudja mondani. Azonos korú fiatalok esetében is lehet legalább négy év különbség a fejlődésben. A biológiai érés, a pszichoszexuális fejlődés, az érzelmi fejlődés esetenként négy év különbséggel érheti el azt a szintet, amikor a szexuális kapcsolat elkezdése fejlesztő hatású lehet az egyénre. Ez az időszak valahol a 17. és a 21. életév közé esik. A túl korán és a túl későn kezdett szexuális kapcsolat egyaránt szexuális zavarokat okozhat. Az első szexuális kapcsolat elkezdésénél nagyon fontos a belső motiváció. Ez azt jelenti, hogy az ifjú szeresse partnerét, kívánja őt, legyen tisztában az anatómiai és élettani körülményekkel, képes legyen feldolgozni a kapcsolat következtében átélt élményeket. A külső motiváció azt jelenti, hogy valamilyen külső hatásra kerül sor a szexuális együttlétre, pl. büntetni akarja valamelyik szülőt, akivel rossz a kapcsolata, olyan baráti köre van, ahol már mindenkinek volt szexuális kapcsolata, és a kisebbrendűségi érzés belekényszeríti. Ilyenkor szinte minden alkalommal valamilyen szexuális zavar alakul ki. A későn, 25–30 év körül elkezdett szexuális kapcsolatnak is lehetnek buktatói, melyek szorongásosságban, gátlásosságban nyilvánulhatnak meg a partnerkapcsolatok területén.