Nagydíjas lett a Szép Napok

Brüsszel. Nagy magyar sikerrel zárult Brüsszelben az első Európai Filmfesztivál, amelynek kinyilvánított célja az új európai filmtehetségek bemutatása. A legjobb filmnek járó ĺrisz díjat, a fesztivál nagydíját szombaton Mundruczó Kornél Szép Napok című filmje nyerte, amely ezenkívül megkapta a belga közszolgálati televízió francia nyelvű adójának, az RTBF-nek a díját is.

Ez azt jelenti, hogy a Szép Napokat műsorára tűzi majd az RTBF második csatornája, ahol az igényesebb játékfilmeket játsszák, az első díjjal járó tízezer eurót pedig a film belgiumi filmszínházi terjesztésének elősegítésére fordítják.

A nagydíjat Francois-Xavier Donnéa, Brüsszel tartományi kormányának miniszterelnöke a fesztivál záróestjén adta át a huszonnyolc éves magyar filmrendezőnek. Rövid beszédében hangoztatta, hogy a tartomány örömmel támogatja az Európai Filmfesztiválként egyéves kihagyás után újjászületett brüsszeli filmseregszemlét, mert azt szeretnék, ha Brüsszel nemcsak egy nemzetközi bürokrácia városaként, az Európai Unió és a NATO központjaként élne az emberek tudatában, hanem rangos művészeti, kulturális fővárossá is válna.

A zsűri indoklásában egyebek között azt írta a nagydíjas filmről: „a rendezés igényes megoldásaiért, az olcsó pátosz és a könnyű hatáskeltés elkerüléséért, egy magára hagyott ifjúságra, elvakult erőszakosságára, alkalmazkodási képtelenségére vetett humanista és egyszersmind reménytelen pillantásáért, a Szép Napok az a gazdag, mély, felkavaró film, amely mélyen megérintett minket.”

Az RTBF kritikusa így indokolta a maguk díját: „Bátor, meg nem alkuvó és zavarba ejtően realista film a Szép Napok – bizonyos emberi magatartások pőre bemutatása, egy vergődő társadalom észbontó portréja”.

Mundruczó Kornél elmondta, hogy nem számított erre a nagydíjra, mert tudja: igen nyitottnak kell lennie annak a zsűrinek, amelyik vállalja az ilyen filmet. A Szép Napok nem szórakoztató film, inkább feldolgozni való feladatot ad a nézőnek.

„Az a fejlődés, amely Magyarországon a kommunizmus összeomlása óta végbement, szinte sokkos állapotot okozott a társadalomban – mondta Mundruczó. – Ez a film a szolidaritás hiányáról szól: kialakul egy csapdahelyzet, aminek tragikus kimenetele lehet. Azért ilyen fiatal, még nem kész színészekkel forgattam, hogy felhívjam a figyelmet arra, van ez a nemzedék, amelynek a problémáját nem lehet nem komolyan venni. Ezek a fiatalok magukra hagyottan ösztönből élik az életüket. Másrészt olyan filmet akartam, amelyet nemcsak Magyarországon, hanem másutt is meg tud szólalni” – jelentette ki a nagy elismerésben részesült fiatal magyar rendező.