<p>A tizediknek rendkívülinek kell lennie, hiszen mi, emberek szeretjük a kerek évfordulókat, a megünnepelnivaló jubileumokat, és elvárjuk, hogy ha valami tizedik, ne akármilyen legyen. Szepsiben és Buzitán idén igazán nem lehetett oka panaszra senkinek, a fesztivál a vártnál is jobbra sikeredett.</p>
Nagy szepsi színházasdi
Amit a szervezők tettek a rendkívüliség érdekében: a közvetlen légkör, a családias hangulat, a zökkenőmentesség mellett, mely régóta állandó jelzője az amatőr színjátszók fesztiváljának, idén készült egy kiadvány is, mely az elmúlt kilenc évet summázza.
A könyvecskét pezsgő helyett tökmaggal keresztelték meg. A rendkívüli aktust a visszajáró résztvevők számára magyarázni sem kell, ők ugyanis tudják, hogy évente dísztökkiállítás is nyílik a szepsi kultúrház alatti hangulatos pincében, a tök és a színjátszás már régen édestestvérek Szepsiben, ami tényleg „tökjó”. Az már Vladimír Sadílek rendező leleménye, hogy kiadványkeresztelés ürügyén végigöntözte Juhász Dósa Jánost, a fesztivál egyik szellemi atyját tökmaggal. Nem megszokott volt az is, hogy idén három helyett öt zsűritag (Pásztó András, Vladimír Sadílek, Regős János, Körömi Gábor, Havasi Péter) próbálta tanáccsal ellátni az amatőr csoportokat, amelyek közül sokan éppen az eddigi hasznos szakmai tanácsok révén váltak az elmúlt évek folyamán csaknem profivá.
A versenyzők is hozzájárultak, hogy emlékezetessé tegyék a tizediket: érdekes darabokkal, képességeikhez mérten jobb-rosszabb színészi felkészültséggel, önmaguk számára is örömet szerezve szórakoztatták a közönséget és a zsűrit. Voltak a színpadon igazi színházi pillanatok, látványosan jó alakítások vagy szemléletes példák, melyekből tanulni lehetett. Rozika és Berta néni kapcsolata a szesztai színjátszóknál, vagy az öreg zsidó és unokája a királyhelmecieknél. A látványosan elcsúfított feleség és az élő tyúkok a nánaiaknál. A kitartott szegény rokon a csécsieknél. A csodaszép énekes szóló az ipolynyéki csapat tehetséges dívájától. A színpad minden szögletének „belakása” a nemesócsai Nefisznél, merész kísérletezés a Novus Ortusnál. Kellemesen idióta szállodaportás a vásárútiaknál. Cigányzene és felhőtlen tornagörgői lakodalmi mulatság, a szomotori csitrik odamondogatása az öregeknek. Apróságok, melyekből jó előadások és kellemes élmények születhetnek, apróságok, melyek egy-egy későbbi produkcióba is beépíthetők. Ne felejtsük el a vendégeket sem, a szepsi Gymkáit, a sajókazai Akkordot, a békéscsabai Félinget, az őrsújfalusi És?!-t, melyek szintén sok jó ötlettel szolgáltak mindenki számára. Hiszen főként erre jó egy fesztivál, hogy másoktól trükköket lessünk el, és hogy jól érezzük magunkat együtt. Szepsiben (és Buzitán) lenni jó, ezt már régen tudja mindenki. Az egymásra ismerések öröme, a régi barátságok melengetése és a Lakoma fesztiválújság böngészése töltötte ki az előadások közti szüneteket. Az utóbbiban nemcsak a fellépő csoportok ismertetése, a lezajlott előadások értékelése, a zsűri kifaggatása vagy hasznos programinformációk voltak olvashatók, hanem rémhírek is, mint például a következő: „Többen panaszkodnak – és ezt a szervezők évek óta nem tudják megoldani –, hogy üssék ki a kultúrház nagytermének a hátfalát, hogy mindenki beférhessen, aki látni akarja a műsorokat. Megkeresésünkre Boda Ferenc elmondta, hogy valószínűleg meg kell hívni a dunaszerdahelyi focicsapatot valamilyen éneklő fesztiválra, ahol rendőri segítséggel ezt a problémát megoldjuk...” Ebből is látható, hogy a Szepsibe és Buzitára elzarándokolt fesztiválozók azért nem maradtak süketek a országban zajló eseményekre sem, és a színpadi deszkákra időnként a valóság is betört. Ám valóság az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál valósága is. A lelkes amatőrök számára ez a nagy lehetőség, hogy szűkebb pátriájukon kívül is megmutassák, mit tudnak. Ez nem egy kőkemény verseny, ahol kritérium és pontszámok alapján besorolnak mindenkit egy bronz, ezüst, vagy arany skatulyába. Ez egy találkozó, ahol a résztvevők szeretnek együttgondolkodni az amatőr színjátszásról. És alig várják már a következő novembert, amikor újra eszmét cserélhetnek, és részt vehetnek a nagy szepsi színházasdiban.
A FESZTIVÁL DÍJAI
A fesztivál fődíja: Nánai Színjátszókör, Nána
Nívódíj a népi hagyományok őrzéséért és közvetítéséért: Csillagvirág Színkör, Tornagörgő
Nívódíj az emberi kapcsolatok fontosságának hiteles tolmácsolásáért: Kisveréb, Szeszta
A legjobb rendezés díja: Juhász Mária, Nána
A legjobb férfialakítás díja: Gyurász Flórián, Ipolynyék
A legjobb női alakítás díja: Fazekas Szilvia, Szeszta
A legígéretesebb tehetség díja: Nagy Klára, Királyhelmec
A legjobb férfi epizódszereplő díja: Hakszer Marián, Vásárút
A legjobb női epizódszereplő díja: Laczkó Mária, Csécs
A legjobb színpadkép díja: Bodrogközi Színjátszócsoport, Királyhelmec és Kisveréb, Szeszta
A társadalmi zsűri fődíja: Kisveréb, Szeszta
A társadalmi zsűri alakításdíja: Bölcs Gergő, Nemesócsa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.