Musaeum Hungaricum II.

A szlovákiai magyarság tárgyi emlékei és ezek múzeumi dokumentációja címmel a boldogfai székhelyű Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, a Galántai Honismereti Múzeum és a Fórum Kisebbségkutató Intézet szervezésében került megrendezésre (az utóbbi intézmény somorjai székházában) a Musaeum Hungaricum II. konferencia.

Az első ilyen jellegű tanácskozás 2003-ban zajlott A magyar muzeológiai tevékenység aktuális kérdései címmel, majd ezt követően Musaeum Hungaricum főcímmel rendeztek egy-egy konferenciát 2004-ben, illetve 2005-ben. Az idei előadássorozaton dél-szlovákiai intézmények, javarészt múzeumok munkatársai tartottak előadásokat – kétharmad részt magyar nyelven, egyharmad részt pedig szlovákul. Meg kell említeni, hogy a konferencián – egy kivétellel – valamennyi előadás szövegváltozatát is megkapták az érdeklődők.

A tanácskozás megnyitója után Uršula Ambrušová, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum munkatársa a kassai fazekas céh magyar nyelvű írásbeli emlékeit vette számba (1574-es szabályzat, 1830-as, 1832-es mesterlevél). A szerző (akinek dolgozatát Gaucsík István olvasta fel) a forrásanyagok leírása mellett foglalkozott azok tartalmával is. Kovács Eszter Blaskovics József neves turkológusnak az érsekújvári Thain János Múzeumban található hagyatékát (3 625 könyvtári tétel) mutatta be. Mint megtudhattuk, a különféle nyelvű kötetek egy részét nem volt egyszerű feladat tematikai csoportokba besorolni.

Gaucsík István, a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának munkatársa Paxy László hagyatéka címmel tartotta meg előadását. A szerző témakörökbe csoportosította a levéltári iratokat. Fehér Csaba, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának igazgatója egyebek mellett a közelmúltban átadott, Kultsár István nevével fémjelzett olvasóteremről tájékoztatta a jelenlévőket. Katarína Holbová, a lévai Barsi Múzeum munkatársa a volt Mohi településsel kapcsolatos néprajzi gyűjtemény kialakulását, további felhasználását foglalta össze.

Danter Izabella, a Galántai Honismereti Múzeum néprajzkutatója A kisalföldi hagyományos gazdálkodás című kutatóprogramot ismertette, amelynek elindítója Fehérváry Magda volt 1988-ban a komáromi Duna Menti Múzeumban. A szerző beszámolt továbbá a 2005-ben megjelent Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed című kötet kutatópontjaival kapcsolatos eredményeiről is.

A fentiekben bemutatott, elsősorban múzeumi keretek között kidolgozott előadásokkal kapcsolatban el kell mondani, hogy fontos adalékai a szlovákiai magyar kultúra egyik részterületének, a muzeológiának is.