Műforgó és válltükrözés

Dr. Tornóczy László főorvos: „A betegséget nem törölték el, csak az ágyak számát...” Kétnapos tudományos ortopédiai-sebészeti kongresszust tartottak márciusban az érsekújvári kórházban az alkalomból, hogy az ortopédsebészet húsz éve önálló osztály. Az ortopédiával ugyan már 1974-ben kezdtek foglalkozni, akkor alakította meg dr. Tornóczy László az első ambulanciát. Az idő tájt a sebészet és az ortopédia közös osztályon működött, de amikor átadták az új kórházat – akkor az ortopédia 60 ágyas önálló osztályt kapott az ötödik emeleten.

A tanácskozást dr. Tornóczy László főorvos (és kollégái) szervezték meg.

Tudományos konferenciáinkra meghívjuk az ortopédsebészeket, ideggyógyászokat, traumatológusokat, gyógytornászokat és még néhány közeli szakma képviselőit. A jelenlegi tanácskozáson is neves személyiségek vettek részt Szlovákiából és Csehországból is. Célunk az volt, hogy összegezzük húsz év gerincsebészeti és artroszkópiai tapasztalatait. Az artroszkópia a legmodernebb vizsgálatok közé tartozik; térd-, boka-, váll-, könyökízületet lehet így tükrözni. Több mint tíz éve végzünk ízületi tükrözéseket; a környéken az elsők között kezdtük ezt a módszert. Az artroszkópiás technikával pontosan diagnosztizálhatók a megbetegedések, de főleg a belső ízületi sérülések, és nagy részüket azonnal vagy később is meg lehet így operálni. Főleg a sportbaleseteket lehet így ellátni. Az artroszkópiás technikának nagy előnye, hogy kis vágással, illetve szúrással történik a kivizsgálás, és lényegesen lerövidül a kórházi kezelés és a gyógyulás ideje. Egyre többen jönnek hozzánk olyan sportolók, akik balesetet szenvedtek. Ezeket a tapasztalatokat és eredményeket akartuk a többi kollégával megvitatni. Őszintén mondom, nagyon magas színvonalú előadások hangzottak el.

A beszámolók a tapasztalt szakembernek is nyújtottak valami újat?

Határozottan igen. Vagy megerősíti a nézeteimet, hogy amit csinálok, az jó, vagy rájövök, hogy valaki jobban csinálja, ez esetben el kell tőle lesnem. Vallom, hogy mindenkitől lehet tanulni, még a legfiatalabb kollégától is.

Az utóbbi évek leépítési tendenciája milyen mértékben érintette a kórház ortopédiai osztályát?

Rendkívüli mértékben. Egy osztályt se csonkítottak meg annyira, mint a miénket. Hogy ez kinek köszönhető, nem tudom, és a mai napig nem értem, hiszen ezt az évtizedet az Egészségügyi Világszervezet a csontok és ízületek évtizedévé nyilvánította. Ennek ellenére elvettek először tíz, majd még tíz ágyat. Tehát az osztály negyvenágyasra zsugorodott. Minisztériumi intézkedés volt, senkit nem kérdeztek meg. Egyik nap megkaptam az értesítést, hogy másnaptól csak ennyi ággyal rendelkezünk. Tudni kell, hogy az érsekújvári ortopédia három járás – az Érsekújvári, a Komáromi és részben a Lévai járás – több mint 300 ezer lakosát szolgálja.

A negyven ágy nem elég?

Ilyen körülmények között, amikor nem adnak elég pénzt operációkra, elég. Ha valóban annyi műtétet végezhetnénk, amennyire igény van, akkor kevés lenne. A betegséget nem törölték el, csak az ágyak számát, s amit csak lehet, átszerveznek ambuláns kezelésre. De teszem azt, műforgókat csak műtőben lehet operálni, az osztályon. Jelenleg 250-en várnak a műforgóra itt nálunk. Nemcsak az Újvári járásból, hanem távolabbi járásokból is jönnek a betegek, és azt kérik, hogy itt operáljuk őket. Végül is mindegy, hol végzik a műtétet, mert egy biztosító fizeti. Csak rendet kellene végre tenni a biztosítóban, hogy oda adják a pénzt, ahol a műtétet végzik. A betegnek alapvető joga, hogy szabadon választhasson orvost. S mivel az orvos kórházhoz van kötve, tehát a kórházat is szabadon választhassa meg. Visszatetsző a biztosítók gyakorlata, hogy adnak egy bizonyos előleget, ami nagyjából fedezi az alapkiadásokat, s ebből kell tudni gazdálkodni. Nem igazságos, hogy a beteg kötelezően fizeti az egészségbiztosítást, de amikor az egészsége megromlik, bizonytalan, hogy mikor fogják megfelelően kezelni. Az a hatvan-hetvenéves ember, akinek tönkrement a csípője, nem várhat két-három vagy öt évig, mert közben infarktust vagy agyvérzést kaphat, s akkor már nem műthető. Ezen a rendszeren mielőbb változtatni kellene, hogy a beteg megkapja azt a gyógykezelést, amire szüksége van, és azonnal. Tudom, erre a válasz mindig az, hogy Nyugaton is várakozni kell. Igen, de nem mindegy, hogy fél évet vagy ötöt.

A konferencia résztvevőinek egy csoportjaA szerző felvételei Mint mondta, pillanatnyilag 250 beteg vár műforgó-beültetésre. Mennyi a várakozási idő?

Nem tudom megmondani. Egyik évben megoperáltunk 27 beteget, a másik évben 35-öt; ha nem változik a helyzet, majdnem tíz év a várakozási idő. Ez képtelenség.

Mindegyik kórház ilyen helyzetben van?

A járási kórházak lényegesen kevesebbet kapnak, mint az egyetemi klinikák. Ez rendjén van. De nem hinném, hogy mi ügyetlenebbek volnánk... Nem lehet rákényszeríteni a beteget, hogy a lakhelyétől távolabb eső klinikára menjen, hiszen a járási kórházak éppen azért lettek kialakítva, hogy a környékbelieket ott kezelhessék. Azt tartanám helyesnek, hogy ahol ezeket a műtéteket gyakorlott orvoscsoport magas színvonalon végzi, ott is lehessen arányos számban operálni. Az érsekújvári kórház harmadik, azaz a legmagasabb típusú kórház.

A műforgó miatt kell várakozni? Annyira drága?

Ahogy vesszük. Egy hatvanéves ember esetében, aki az élete során rengeteg pénzt befizetett a biztosítónak, és most szüksége van műforgóra, ami körülbelül húszezer korona – azt hiszem, ez nem sok. Ha a beteget nem operáljuk meg, szenvedni fog, a szenvedést pedig nem lehet pénzben kifejezni. S ha a gyógyszereket számítom, az egy-, két-, esetleg háromévi gyógyszeradag többe kerül, mint a műtét. Közben tönkremehet a mája, a veséje, de magát a betegséget, a fájdalom okát nem kezeltük, az megmarad.

Melyek a leggyakoribb betegségek?

A gerincmegbetegedések. Harmincéves korában már majdnem mindenkinek fáj a háta. Ezeket a panaszokat kezelni kell, gyógyszerrel, injekcióval, infúziókkal, esetleg, ha olyan állapotban van, műtétet javasolunk. A megelőzésben óriási szerepe van a helyes életvitelnek és a fekhelynek. Sokan drága vízágyakat vesznek, de ez nem mindenkinek jó. Ellenben kapni jó matracokat. Egyes cégek igen drágán adják, viszont kilenc-tízezer koronát érdemes invesztálni, mert tizenöt évig használható. Sokféle gyógyászati segédeszköz létezik; én nem mindegyik hatásosságáról vagyok meggyőződve. De hogy jó ágyban kell feküdni, olyan matracon, mely a gerincet kellőképpen tartja és idomul hozzá, abban biztos vagyok. Erre áldozni mindenképpen érdemes.

A gerincműtéteket még mindig helyi érzéstelenítésben végzik, vagy már narkózisban?

Főleg helyi érzéstelenítést alkalmazunk, de ha a beteg úgy kívánja, altatásban végezzük a műtétet. A modern helyi érzéstelenítés előnyös a beteg szempontjából. Mi még mindig a híres brünni Gotfrýd professzor módszerét alkalmazzuk, és az eredmények azt bizonyítják, hogy ez helyes út.

Az osztály orvosai közül hányan tettek szakvizsgát a húsz év alatt?

Tizennyolcan első fokút, tízen másodfokút, és jelenleg ketten folytatnak tudományos munkát. Nem mindannyian a mi osztályunkon dolgoztak, távolabbi járásokból is jöttek, például Zsolnáról, és nálunk készültek fel a szakvizsgájukra.