MOZIJEGY: Őfelsége, a partiarc

Nem tudom, ki fog igazán csalódni: aki ismeri a Római vakációt vagy aki nem. Előbbi mindenesetre látja, mennyire próbálták lemásolni a klasszikust, és mennyire nem sikerült. Pedig a Római vakáció sem egy nagy ötletre épül: a hercegnő egy éjszakára kispolgár lesz, garzonban alszik és robogóval jár, de mindenki tudja, hogy ennek egyszer vége lesz, egy újságíró nem lehet egy trónörökös szerelme. Viszont a filmnek volt szíve, lehetett izgulni, hogy esetleg mégis máshogy alakul a sorsuk. A különbség most mindössze annyi, hogy Audrey Hepburnt kicserélték az angol hercegnőkre, és valamennyire a történelmet is próbálták beemelni a cselekménybe. Örül a nép, lövik a petárdákat, a második világháború végét ünneplik, Erzsébet és Margit hercegnő meg valahogy kiszabadul az utcákra. Nekünk az jut, hogy nézzük, miként rúgnak ki a hámból. A válasz: nem valami izgalmasan. A leginkább értékelhető jelenet az, amikor a jegyellenőr megkérdezi Erzsébetet, hogy mégis, ki maga, amire ő nyilván nem válaszolhatja azt, hogy a trónörökös. Nagyjából az a legnagyobb dilemma a filmben, hogy vajon hazaérnek-e időben a lányok, de valószínűleg csak hercegek és hercegnők tudják átérezni ennek a kérdésnek a súlyát, a hétköznapi ember inkább azon gondolkodik, ki az, aki manapság ilyen gondolatra, felesleges búslakodásra és panaszáradatra fecsérel másfél órát. Persze senkit sem érdekelne a cselekmény, ha volna egy Audrey Hepburn. Most csak egy Sarah Gadon és Bel Powley van, ez utóbbi úgy értelmezi a hercegnői szerepet, hogy folyamatosan nyafog és affektálva beszél. Csak abban lehet bízni, hogy a valóságban nem ilyenek a hercegnők. Hercegnők éjszakája. Angol romantikus dráma, 97 perc, 2015. Rendezte: Julian Jarrold. Szereplők: Sarah Gadon, Emily Watson, Rupert Everett, Jack Reynor. Gera Márton