Mivel csökkenthető az adó?

Az alkalmazottaknak nem kell a teljes bérükből adót fizetniük.

A legtöbben jogosultak az adómentes minimumra vagy adóbónuszra, minek köszönhetően kevesebb adót fizetnek.

Nem adóköteles

Az adómentes rész azt az alapösszeget jelenti, melyet mindenki leszámíthat a jövedelméből, adózni csak a maradék összegből kell. Az adómentes rész összege az adott évben szerzett jövedelem nagyságától függ. Ha az adóalap alacsonyabb, vagy megegyezik a létminimum 100-szorosával, az adómentes rész a létminimum 19,2-szeresének felel meg. Mivel tavaly a létminimum 198,09 euró volt, a 2016-ra vonatkozó, 3803,33 eurónyi adómentes minimumra azok jogosultak, akik éves adóalapja nem haladja meg a 19 809 eurót.

Ha magas a fizetés

Ha az adóalap magasabb a létminimum 100-szorosánál, az adómentes rész fokozatosan csökken. Ilyen esetekben az adóalap adómentes részét a következő képlet szerint számítják ki: (44,2 x létminimum) – (adóalap/4), vagyis a 2016-ban érvényes létminimum behelyettesítése után: 8755,578 x (adóalap/4).

Minél magasabb jövedelme volt valakinek, annál alacsonyabb adómentes részt tud leszámolni. Ha a kiszámított összeg kisebb nullánál, az alkalmazott nem jogosult semmilyen adómentes részre, és a teljes fizetéséből adózik. Ez olyanok esetében fordulhat elő, akiknek a havi fizetése több mint 3000 euró.

Év közben is érvényesíthető az adómentes rész, nem kell megvárni az éves adóelszámolást – ez egyaránt vonatkozik az alkalmazottakra és a megbízási szerződésre dolgozókra. Ilyen esetben folyamatosan minden havi bérükből levonják az éves adómentes rész tizenketted részét, ami tavaly 316,94 euró volt. A bruttó bérből először leveszik a járulékokat, majd az adómentes részt, és csak a maradékból kell adózni. Ha a járulékok és az adómentes rész leszámítása után az adóalap nullával egyenlő vagy még annál is kisebb, az alkalmazott egyáltalán nem fizet adót.

Akik nem dolgoztak egész évben, azoknak adótúlfizetésük lehet. Mivel a munkaadó a bevételükből havonta leszámította az éves adómentes rész tizenketted részét, miközben ők az adómentes rész teljes összegére jogosultak, az adóhivatal az éves adóelszámolás elvégzése vagy az adóbevallás benyújtása után visszafizetheti a befizetett adók egy részét.

Házastársi előny

Ha a házastársak valamelyikének nagyon alacsony vagy egyáltalán nincs jövedelme, a másik házastárs csökkentheti az adóalapját a házastársra vonatkozó adómentes résszel. A konkrét összeg az illető jövedelmétől függ. Ha az adóalap az időszerű létminimum 176,8-szorosának megfelelő vagy annál alacsonyabb összeg, a jövedelem nélküli házastárs után az adóalapból leírható a létminimum 19,2-szerese, azaz 3803,33 euró. Erre az összegre azok jogosultak, akik adóalapja nem lépi túl a 35 022,31 eurót.

Ha az adóalap meghaladja az időszerű létminimum 176,8-szorosát, a házastársa vonatkozó adómentes részt a következő képlet alapján kell kiszámítani: (63,4 x létminimum) – (adóalap/4), a 2016-ban érvényes létminimum behelyettesítése után: 12 558,906 – (adóalap/4). Ha a kiszámított összeg nulla vagy annál kevesebb, a jövedelem nélküli házastárs után nem írható le semmi az adóalapból.

Ha a házastársnak mégiscsak van valamilyen bevétele, azt le kell vonni az adómentes részből. A házastárs esetében saját jövedelemnek számít az a bevétel, melyből fizetett járulékokat. Nem számít viszont jövedelemnek az államtól kapott alkalmazotti prémium, az adóbónusz, a magatehetetlenség miatt jóváhagyott nyugdíjemelés, a karácsonyi nyugdíj, az állami szociális juttatások, az ösztöndíj, sőt a gyermekgondozási segély sem. Ezzel szemben az anyasági támogatást és a táppénzt le kell vonni az adómentes részből.

Feleség gyesen

Ha a feleség egész évben gyest kapott, és más bevétele nem volt, a férje az adóalapjából levonhatja a feleségére vonatkozó teljes adómentes részt. Ha viszont terhessége alatt először betegállományban volt, és táppénzt folyósítottak számára, majd anyasági szabadságra ment – ezekkel, a Szociális Biztosító által folyósított összegekkel csökkenteni kell a férj adómentes részét. A házastársra vonatkozó adómentes rész év közben nem érvényesíthető, ugyanis a házastárs egész évi jövedelmét veszik figyelembe, s előre nem lehet megjósolni, az adott évben milyen bevételre tesz szert, pl. a gyermekgondozási szabadságról nem akar-e korábban visszamenni dolgozni. Ezért a házastársra vonatkozó adómentes részt csak az éves adóelszámoláskor vagy az adóbevallás elkészítésekor lehet leírni. Ha év közben házasodtak össze, a házastársra vonatkozó adómentes részt csak annyi hónapban lehet leírni az adóalapból, amennyi ideje tart a házasság. Ilyen esetben minden egyes hónapért le kell vonni az adóalapból az éves adómentes rész tizenketted részét.

Élettársak hátrányban

Élettársak esetében nem érvényesíthető a házastársra vonatkozó adómentes rész, ezzel a lehetőséggel csak hivatalos házassági kötelékben élők élhetnek. Akkor sem lehet kivételt tenni, ha az élettársaknak közös gyermekük van, és az anya gyermekgondozási szabadságon van. Partnere ebben az esetben sem csökkentheti az adóalapját partnere adómentes részével.

Adóbónusz

A dolgozó szülők adóbónusszal csökkenthetik az adójukat. Ez jelenleg 21,41 euró, vagyis az egy gyerek után érvényesíthető egész 2016. évi adóbónusz 256,92 euró. Az adóbónusszal közvetlenül az adót lehet csökkenteni. Ha az adó kisebb az adóbónusznál, a szülő nem fizet semmilyen adót, sőt az adóhivataltól megkapja a különbözetet.

Ezzel a lehetőséggel az alacsony jövedelmű szülők is élhetnek, akik nem érvényesíthetik teljes mértékben az adómentes részt. Az adóbónuszt mindig csak az egyik szülő kaphatja meg. Ha nem tudnak megegyezni, a következő sorrend érvényes: anya, apa, más felhatalmazott személy. A szülők abban is megállapodhatnak, hogy felváltva élnek a kedvezménnyel. Ez például akkor lehet előnyös megoldás, amikor egyikük megbetegszik, és abban a hónapban a másik szülő kéri ezt.

Adóbónuszra az a szülő jogosult, akinek éves adóköteles jövedelme eléri legalább a minimálbér 6-szorosát. Ez a kedvezmény egész évben, folyamatosan, havonta vagy egy összegben az adóelszámolás, illetve az adóbevallás elkészítése során érvényesíthető.

Az alkalmazottak a gyermek születési anyakönyvi kivonatának a felmutatásával igazolják jogosultságukat. Közép- és főiskolások esetében szükség van az iskolalátogatásról szóló igazolásra is. Először abban a hónapban lehet kérni, amikor a gyermek megszületik, és a kedvezmény addig igényelhető, amíg a gyermek iskolába jár, legfeljebb azonban 25 éves koráig. (sza)