Mindent a szemnek

JUHÁSZ KATALIN

A tévénézők Ein Kessel Buntesen felcseperedett részének a revü szó hallatán a strucctollas fejdíszek, a boák és a flitteres bikinik ugranak be, a hozzájuk illő, színes villanykörték fényjátékával. Pedig a műfaj már rég túllépett ezen. A jelmezek letisztultabbak, egyszersmind rafináltabbak lettek, a flitteres magakelletés helyett pedig a valódi tánctudás jött divatba. A fényekre esetünkben illik külön kitérni, hiszen a produkciót eleve úgy harangozzák be, hogy ennél korszerűbb fényorgiát még nem láttunk tájainkon.

A színpadon félkörben ajtók állnak, amelyek kereteit úgynevezett LED-szalagok borítják, millió kis égővel. Ezekkel gyakorlatilag bármit el lehet érni: tüzet, vizet, sejtelmes atmoszférát, romantikát, bulihangulatot, a szivárvány minden színét. A 5 Doors fényvarázslói fokozatosan adagolják a látványt, nem fedik fel azonnal a csúcsúcstechnika nyújtotta összes lehetőséget. A díszlet ízlésesen, finoman egészíti ki a koreográfiákat.

Tizenkét táncos szerepel a produkcióban: a gyors átöltözések világrekorderei (legalább tíz különböző kosztümben pompáztak), nem utolsósorban szakmájuk kiváló művelői, akár lassú lírait, akár dinamikus, gyors részt adnak elő. Kell is a technikai tudás, mert a műsor két koreográfusa, Gothár Réka és Bakonyi Péter szokatlan feladatok elé állította a művészeket: gyakran egy táncon belül kombinálják a stílusokat, például magyar néptáncelemekkel bolondítják meg a show-táncot vagy diszkóval a charlestont. És a táncosok mindezt olyan magától érthetődő természetességgel csinálják, hogy nem látszik mögötte az az iszonyatos mennyiségű munka, ami nyilván benne van.

Az átöltözések alatt két arc nélküli, androgün lény mozog a színpadon, a break és a pantomim elemeit keverve. Ők képviselik a humort. Harmadszorra-negyedszerre már elég megjelenniük ahhoz, hogy a néző spontán felnevessen. A finom karikírozás szándéka egyébként szinte végig belengi a produkciót, még az ír sztepp vagy a ládákon dobolós, Stomp-szerű betét alatt is, ahol az öt fiú nemcsak kézzel-lábbal, hanem műanyag palackokkal is veri a ritmust, teljes összhangban. Az előadás bővelkedik vicces filmes utalásokban is: vadnyugati pisztolypárbaj, lassított versenyfutás Vangelis zenéjére a Tűzszekerekből, és persze nem maradhatnak ki a táncos filmek, például az örökbecsű Flashdance sem. A videoklip műfajnak köszönhető, gyorsan múló táncdivatok is felvillannak, persze komikusan: MC Hammer, a Macarena, a Las Ketchup-féle Asereje, a Cotton Eye Joe, Michael Jackson Thrillerje…

Az öt ajtót végig jól kihasználják a táncosok, nemcsak ki-be jönnek-mennek rajtuk, hanem ritmusra dörömbölnek, nyikorgatják őket, sejtelmesen kukucskálnak, „elvesznek a semmiben”, szóval az első látásra minimalistának tűnő díszlet igazán sokszínűvé válik, és nem csupán a LED-fények miatt.

A szakmai maximalizmus mellett azt is dícséretesnek tartom, hogy az alkotók ismerik a mértéket. Nem hiszik azt, hogy minél több a robbanószer, annál nagyobb a robbanás. Mert ez csak a bombakészítésnél igaz, a művészet ennél sokkal bonyolultabb.

A 5 Doors október folyamán Komáromban, Érsekújvárban, Galántán és Rimaszombatban is látható.