Migráncsvirág phytoenigma

Körbe is mindënhun csak nyárfák. Annak árnyíkábo pihentek a rígi világbo a vándorcigányok. Öregapád Öregapja beleszeretëtt ott ëgy kíkszëmű cigánlánbo, de nem mëhetëtt velük. A fa árnyíkábo akkor olyan füves placc vót, mámo szemétdomb. Mer a oktalan níp oda horgya a szemettyit. De a fa még mámo is megvan. Öregebb, min valaha. Annak tövibe terëm a migráncsvirág. Kaktuszra hasonlítt, de nincsenek tüskéjji, rendës leveleji vannak, mind afféle közönsígës növínnek. Hogy kerűll az oda, embër nem tuggya, hugyann, de fagy nem fogja. Pedig ilyen csak a sivatag pusztájjábo nyőll, nemhogy a Hóttág partyán. Nos ződítt, oda së nëki, még a hóba is. Tiszta ëgzotika.  Pedig a igasság az, hogy kidobta azt is valaki a cseréptörmelíkkē, a lukasbandaszkákkó, mëg a műanyag üvegëkkē ëggyütt. Mer a előző íletibe szobanövín vót. Nízëgette, vizsgágotta Öregapád a idegënt, minek lëhet a írja, nem tuggya sënkiembër fija, mindën esztendőbe ződítëtt, mindën évszakba, de virágoznyi nem látto. Szóba elegyëttek, kérdëzte tűle, jóll-ë érzi magát ebbe a maradi fődbe, de nyelvit Öregapád nem beszíte. Tiszta ëgzotika. Hát mámo má keverëdik a níp, ijeszti ikët a tévé a migráncsokkā, mer az e világ prófétájjo mámo, terjeszti a Ancikrisztus ëvangéljomát. Hát azt tudod-ë gyerëk, hogy a aranvesszőfű is migráncs? Nem? Pedig má megírta a Trëbënka is. Mer bizony az nem vót a rígi világbo, Öregapád Öregapja monta, nem emlíkszik, hogy a gyerëkkorábo lëtt vóna. Mámo má ott nyőll mindën árokparton. De bizony a gesztenyefa së vót itt mindíg maradon. A egácsfát mëg azér hozták, hogy megkösse a talajt, mer igën sok mocsola vót itt valamikor. De még a paradicsom a fólijábo is! Amërikábú gyütt a paprikávó mëg a krumplivā! De āra má nem emlíkszik sënki së. Igaz, a mandalinka is. Āra lëhet emlíkëznyi, mer a komunisták riasztották a nípet, hogy ezt a amërikajiak taláták fő, azér csinájják, mer azok kűdik a mandalinkákot, hogy ēroncsák a tervgazdaságot, mëg a komunista nípekët ëgzëcíroztassák. Mer abba a világbo avvót a Ancikrisztus ëvangéljoma. Írta Szemmarksz. De āra is lëhet emlíkëznyi, hogy a aranvessző, ëhun virítt sárgo virágos vesszeje a Hóttág partyán, Boldogasszon napjátú, vesebajosoknak igën jó! Követ ront, homokot old! Megírta ezt má a Márjotrëbën, de hugyan gyüttek rá? Hát gyerëk, āra valakinek rá köllött gyünnyie, nemcsak úgy van a! Kituggya, hogy ez a migráncsvirág is miféle, mire ír. Háha benne lakik a lílek këgyelme. Mer bizony nem tudhassuk, te gyerëk, ha ëggy nap bekopogtat valaki, hogy szállást kírne, nem-ë a Krisztusurunk járjo e világot a Szempétërrē. Nem tudhassuk, hogy nem-ë a Szüzmárjácsko az burkábo a Kisjézussā. Mer bizony mënekűtek azok is Hëródës elű a pusztábo, mer az ám igën nagy Ancikrisztus vót akkor, legyilkótatta mind a kicsinkókot. Így mënekűt meg a szencsalád karácsony íjjelin. Há milyen karácsony lëhetëtt az, olyan, mind a lágërkarácsony vót Öregapádnok Gyomaljszkba, olyan, mind a ēső karácsony vót Somogyomán mikor Öreganyádékot kitelepítëttík. Bizommondom nëkëd, nem tudhassuk, nem-ë a Krisztusurunk az. Nem tudhassuk assë, hogy mi írja van a migráncsvirágnok. De háha orvosság a betegsígëk betegsígire. Hát még talán, te gyerëk, azt taláná mondanyi a Krisztusurunk, bekopogtattam és tík nem nyitottatok ajtót, hajlíktalan vótam és tík hajlíkot nem attatok, éhes vótam és tík ënnëm nem attatok, szomjas vótam és tík innom nem attatok. Há mi lënne akkor, te gyerëk? No, de bizon birsalmafa nincs má a határbo. Kiveszëtt az a rígi világgó. Pedig milyen jó vót az a birsalmasajt, Öreganyád főzte! De má a füge is megterëm, mind a Paradicsomkerbe. Mer Ádámatyánk azzā takargatta, amit takargatnyija köllött, amivē a nípe­kët nemzëtte. Bizommondom nëkëd, migráncsvirágok vagyunk e világbo minden, amőte csak Ádámévánok a Paradicsomkerbű mënekűnyie köllött. De hogy kivirágzunk-ë?  Száz Pál