Meseországból érkezett

Pille TamásDömötör Ede felvételeA mesehősök kalandjai között volt ideje a Chicago egyik konferansziéjára. Olasz Istvánnal, a másik konferansziéval remek apró jeleneteket produkálnak a világslágerek között. Hamarosan a Komáromi Jókai Színházban játsszák a Minden egér szereti a sajtot című bábos mesét, Rómeó és Júlia egerek világába helyezett történetét. Pille Tamással az olvasópróba után beszélgettünk.

A mesejátékban piskóta illatú fehér egerek és töpörtyű szagú szürke egerek szerepelnek. Már az is mutatja a különbséget, hogy valakinek illata, másnak meg szaga van?

Igen, és ez a mese azt üzeni, hogy nincs különbség egér és egér között. Amikor eldöntöttük, hogy Komáromban színre viszszük, eszünkbe sem jutott, hogy mire bemutatásra kerül, addigra a tolerancia, intolerancia kérdésének ilyen hatalmas aktualitása lesz errefelé.

A felnőttek talán érzik majd ezt az aktualitást. Ám a gyermekek egy kedves, színes, bábos mesét látnak.

Azokat a gyermekelőadásokat szeretem, amelyeken a felnőttek együtt szórakoznak a gyermekekkel. Vannak e téren rossz élményeim. Amikor az anyukámmal színházban voltam gyermekelőadáson, én élveztem, ő pedig aludt. Mert csak a gyermekeknek szólt. Boldog vagyok, ha a felnőtt nevet egy poénon, a gyerek nevet egy poénon, de tudnak nevetni egymás poénjain is. Az tetszik a gyereknek, ha az anyukája és az apukája is élvezi az előadást, ezért kedvelem a családi színház műfaját. Azt üzenem a gyermekeknek, nem az a lényeg, hogy szürke vagy fehér, mert minden egér szereti a sajtot. A felnőtteknek pedig azt mondanám, hogy ők is gondolják át ezt, mert az egerek behelyettesíthetőek.

Tatabányáról olyan társulattal érkezett, melynek szereplői már játszották a bábos mesejátékot. Holocsy Krisztina az új színésznő a csapatban.

Másik előadást próbálunk ezekben a napokban, nem a két évvel ezelőtti tatabányai produkció kerül a közönség elé. Hozzátettünk olyan dolgokat, amik a tatabányai előadásból kimaradtak, mert később pattantak ki a fejünkből, vagy mert közben átgondoltuk, és más jutott az eszünkbe. Olyan ez, mint amikor Egerben és Miskolcon játsszák a Csárdáskirálynőt, mindkét előadásban eléneklik a Jaj, cicát, de mindkettőben máshogy. A mi mesejátékunkban Monori Balázs alakítja Zakariás szerepét, ami élő, és van bábszerepe is. Van rutinja a bábozás terén, többször dolgozott a Budapest Bábszínházban, de prózai színész is. Szakály Márta kiváló és érdemes művész, a magyar bábszakma egyetlen női Kossuth-díjasa. Sikerült rávenni, hogy vegyen részt ebben a produkcióban, nagyon örült a feladatnak, mert szereti ezt a mesét. Lidi mamát, a szürke egéranyukát és a fehér egércsalád kislányát játssza. Maróti Attila az ifjú szerelmes egér. Több színházban dolgozik. Holocsy Krisztina Szeréna mamát, a fehér egér anyuka szerepét kapta. Jómagam pedig a fehér arisztokrata egér apuka szerepét alakítom.

A nem bábszínészeknek hogyan megy a bábozás?

Én is feltettem ezt a kérdést, és Szakály Márta azt válaszolta, nem bábozni kell tudni, hanem az a lényeg, hogy színész legyen a bábban.

Nagyon szépek a bábok. Ki a tervezőjük?

Koch Aurél bábtervező. Ő tervezte az egyik tévémacit is.

Miért rendez szinte csak mesét?

Lélekben örök mesevilágban élek. Anyukám életéből, háborús gyermek lévén, kimaradt a mese. Az én gyermekkoromat kitöltötte. Sok mesét olvastam, sokat olvastak nekem, rengeteg mesét láttam. Az operett is szappanbuborékos mese. Szívesen rendeznék operettet is. Várom a felkérést.

Minden a budapesti Arany János Színházban kezdődött?

Keleti István, Gosztonyi János, Gárdonyi Edit, Vályi Éva voltak a mestereim a színház stúdiójában. Kilencvenkettőben végeztem, akkor kerültem a szakmába. A fővárosi színházak mellett Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban is játszottam. Komáromot megszerettem. Nagyon jó itt a csapat, és rendkívül színes a repertoár. Szívesen tartoznék ide.