Melyik a helyes megnevezés: kovácsművész vagy díszműkovács?

Az utóbbi időben divatba jöttek a kovácsoltvas kerítések, korlátok, rácsok és bútorok, s ez természetesen magával hozta az ilyen fémtermékek készítéséhez értő szakemberek iránti kereslet növekedését is: lapjaink álláshirdetés rovatában olvashatjuk, hogy egyes cégek kovácsművész-t vesznek fel, bizonyos szakiskolák pedig kovácsművész szak megnyitásáról tájékoztatják az érdeklődőket. Az Új Szóban arról is olvashattunk, hogy az egyik magyar tannyelvű szakiskolánk diákjai szakvizsgát tehetnek „a Szlovákiában egyedüliként náluk oktatott tűzzománckészítő, valamint a kovácsművész szak elvégzése után”. Mivel ezzel a foglalkozással korábban nem nagyon találkoztunk (hiszen esetleg csak műemléképületek felújításakor merült fel a régi kovácsolt épületelemek javításának igénye), a hirdetésekben rendszerint zárójelben a foglalkozás szlovák megnevezését – umelecký kováč – is közlik.

Ha azonban magyarországi cégek álláshirdetéseit vagy ajánlatait, illetve szakképző iskolák anyagait nézzük, ezekben díszműkovács-okról olvashatunk. Feltehetjük tehát a kérdést: az umelecký kováč magyarul kovácsművész vagy díszműkovács? A válasz nem is olyan egyszerű. Elsősorban is: egyik szó sem szerepel a közhasználatú Magyar értelmező kéziszótárban (az új kiadásban sem). A magyarországi hivatalos kiadványok szakmaként csak a díszműkovács-ot tüntetik fel: az Országos Képzési Jegyzék szerint a középiskolai képzés keretében szakmunkásképzőben, illetve az érettségizettek számára szakosító képzés keretében oktatják. A magyar statisztikai hivatal által gondozott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere kiadványban viszont felsőfokú végzettséget igénylő iparművészeti foglalkozásnak van minősítve (ugyanakkor azonban e területen felsőfokú képzés nincs, vagyis egyetemi, főiskolai szakként nem oktatják).

Ha e szavak előfordulását, használati gyakoriságát nézzük – pl. az interneten –, megállapíthatjuk, hogy a kovácsművész ritka, de létező lexikális elem. Szerkezetét tekintve ugyanolyan, mint a festőművész, szobrászművész, grafikusművész stb., vagyis feltehető, hogy alkotó tevékenységet folytató, fém műtárgyakat készítő művész megnevezésére használják (az általam megvizsgált előfordulásokból nem derül ki, ipar-, illetve kép-zőművész-e a kovácsművész-nek titulált személy). Az előzőnél nagyságrendekkel gyakoribb a díszműkovács szó, s lényegében minden olyan területre vonatkozóan alkalmazzák, ahol nálunk az umelecký kováč-ot. Egyébként Szlovákiában az umelecký kováč szakmunkás foglalkozásnak minősül, szakképző iskolában oktatják, oktatott szakmaként megnevezése umelecký kováč a zámočník (vagyis az umelecký kováč egyúttal umelecký zámočník, azaz díszműlakatos is). Ugyanakkor azonban ismertek iparművészeti szakközépiskolát végzett umelecký kováč-ok is (például akik a körmöcbányai iparművészeti középiskolában tanultak).

Hogyan összegezhetnénk tehát a kovácsművész, díszműkovács szavakról szerzett ismereteinket? Úgy tűnik, e szavak között hasonló viszony van, mint például a fotóművész és a fényképész között. Foglalkozásnévként csak a díszműkovács használatos, a kovácsművész szót legfeljebb a valódi alkotó tevékenységet folytató művészekkel kapcsolatban ajánlatos használni. Szlovákia és Magyarország uniós belépése folytán vélhetően egyre több szlovákiai magyarnak lesz lehetősége magyarországi cégeknél munkát vállalni. Az esetleges félreértések elkerülése végett tehát jó volna, ha az umelecký kováč a zámočník szakmát kitanult szakemberek megnevezésére a díszműkovács (és díszműlakatos) szót használnánk mi is.

www.gramma.sk