Megújult Irodalmi Szemle

LAPAJÁNLÓ

Az Irodalmi Szemle januári száma nem csak egy új év kezdetét ígéri. A lap új főszerkesztője Szalay Zoltán lett – Tóth Lászlótól vette át a stafétát –, szerkesztője pedig Száz Pál. Három jelzős szerkezetű kulcsszó köré rendezi koncepcióját beköszönőjében az új főszerkesztő: kritikai éberség, elegáns provokáció, produktív válságkezelés. Külsőben is megújult a lap: a dizájn Gyenes Gábor munkája.

A szám témája: Multikulti és kisebbségi kontextusok. Falusi Márton Berlinben „játszódó” versében „nyelvközi lépcsőházak liftjébe ragad” a lírai én, Grendel Lajos Az utolsó reggelen című regényrészletében pedig csak Szmirnovnak szeretné megmagyarázni a dolgokat a főszereplő. Juhász Katalin és Macsovszky Péter verseiben a nyelv helyett inkább a térben keressük a helyünket. Vagy épp a múltban keresgélve érkezünk haza a jelenbe, mint Pál Sándor Attila két versében, Tőzsér Árpád és Liszka József naplórészleteiben. „Akármerre járok a világban, nem tudom megállni, hogy ne menjek el a helyi temetőbe, ne ismerjem meg a helyi szokásokat” – olvashatjuk Szávai Attila novellájában. Veres István Testimónia című novellájában pedig a fonák helyzetekben mutatkozik meg a határátlépés.

Ardamica Zorán tanulmányában Szávai Attila prózakötetén belül a multikulturális hatásokat, a szubkulturális befolyásokat elemzi, Haklik Norbert pedig Kabdebó Tamás folyamregényében vizsgálja a kétnyelvűség adta játéklehetőségeket. L. Varga Péter Kettős kódolás című írásában Németh Zoltánnak a Szemle októberi számában megjelent cikkére (Szellemi öngyilkosság a Szlovákiai magyar szép irodalom 2012 című kötetben) reflektál. Olvashatnak továbbá Galán Angéla dokumentumfilmjéről, a Szlovákmagyarokról, a Komáromi Jókai Színház Príma környék című előadásáról. A szám képanyagát a DunArt.com művésztelep alkotásainak fotóillusztrációi alkotják. (szp)