<p>A hír igaz! A Szárnyas fejvadász 2049 minden tekintetben felér az elődjéhez. Sőt, néhol jobb is az első résznél. Mondok ennél is jobbat: az 1982-es verzióval alkot kerek egészet. </p>
Meditatív gyönyör sci-fiben
Denis Villeneuve rendező azt mondta, a Szárnyas fejvadász 2049 lényegében az ő szerelmes levele Ridley Scott filmjéhez. Ezen felbuzdulva engedjék meg, hogy személyesebb hangvételben írjak a filmről.
Amikor beülök a moziba, mindig elfog az izgalom. Ha két órára is, de átléphetek egy másik világba, felemelő vagy néha nyomasztó történeteknek lehetek részese. A Szárnyas fejvadász 2049-et egy esti vetítésen terveztem megnézni, de a félelemmel vegyes izgalom már a nap elején elfogott. Vajon megfelel ez a film a magas elvárásoknak? Csak el ne rontsák nagyon!
Aztán beültem a moziba, a vászon életre kelt és…
De ne szaladjunk ennyire előre, térjünk vissza 1982. június 25-re, amikor az USA-ban bemutatták a Szárnyas fejvadászt, amely lényegében megreformálta a sci-fizsánerét. Egyszerre volt üdítő és nyomasztó, gyönyörű és borzasztó, felemelő és kényelmetlen. Egyebek mellett olyan kényes filozófiai témákat vetett fel, hogy mit jelent embernek lenni, hol a határ ember és gép között? Játszhat-e az ember Istent következmények nélkül? Mindezt a film olyan hatásos képi és dramaturgiai eszközökkel jelenítette meg, hogy a néző már a vetítés alatt is kínosan feszengett. Mindemellett egy átkozott jó sci-finoir lett. Így nem csoda, hogy beírta magát a filmtörténetbe, popkulturális klasszikussá, hivatkozási alappá vált. Egy ilyen filmhez készíteni folytatást bátor és egyben öngyilkos vállalkozásnak tűnt. Még úgy is, ha az alkotók sorát Ridley Scott mellett olyan nevek erősítik, mint Denis Villeneuve, Ryan Gosling, Robin Wright és az első film főszerepét alakító Harrison Ford. Ilyen neveket és az első hangulatos forgatási fotókat látva még a legpesszimistábbak is reménykedni kezdtek.
A Szárnyas fejvadász 2049-re nagyon nehéz szavakat találni. Talán az a legigazabb rá, hogy maga a nagybetűs FILMÉLMÉNY, és mint ilyenről nem lehet írni. Sokkal inkább látni kell!
A történetről nem árulnék el túl sokat, mert már az első negyedórában bevisz néhány olyan gyomrost, amilyeneket más filmek a csúcspontnak szánnak. Legyen elég annyi, hogy K ügynök (Ryan Gosling) egy fejvadász, akinek a feladata, hogy Nexus 8-as típusú replikánsokat elfogja. Az egyik akciója során olyan titokra bukkan, amely nemcsak a saját életét forgatja fel fenekestül, de az egész világ alapjait rengetheti meg. K ügynök pedig a titok nyomába ered. Bár az erős túlzás, hogy ered. A történet lassan csordogál a 163 perces játékidő alatt, a karakterek úgy nyílnak ki előttünk, mint tavasszal a virágok. Minden egyes gondolat, felvetés, párbeszéd, pillantás a helyén van. Mit helyén? Összhangban az első rész gondolataival, felvetéseivel, pillantásaival és párbeszédeivel. Ennek ellenére van saját hangja és mer újítani. Úgy viszi tovább az 1982-es történetet, hogy az utolsó jelenetekben egy kerek egésszé áll össze a két film.
Roger Deakins operatőr, aki 13 Oscar-jelöléssel büszkélkedhet, gyönyörű képi világot teremtett. Elmondása szerint egy évig készült a filmre, és karrierje legkomplexebb feladatának tekintette. Ryan Gosling az első részről úgy nyilatkozott, hogy az egy rémálomszerű vízió a jövőből, ami nagyon is megalapozottnak és lehetségesnek tűnik, de közben olyan romantikus, álomszerű módon kerül eléd, ami vonz és megfog. Ez maximálisan igaz a mostani film látványvilágára is.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"290224","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]
Gosling visszafogottan, mindenféle manír nélkül sétál végig a filmen, így egy-egy érzelmi kitörése felér egy katarzissal. Robin Wright és Ana de Armas egyáltalán nem biodíszletek, erős női karakterek, annak ellenére, hogy Ana de Armas „csupán” egy identitását kereső mesterséges intelligenciát játszik. Az ő és a K közti szerelmi szál a film egyik legérzelemdúsabb része. Harrison Fordot ugyan már megtépázta az idő, de egy-egy pillantással, mimikával visszaidézi az első részből megismert erős, vagány Rick Deckardot. Denis Villeneuve így nyilatkozott: „Mindent megvalósíthattam a filmben, amit szerettem volna. A Szárnyas fejvadász 2049 számomra egy szerelmes levél az eredeti filmhez, ami közben továbbviszi annak világát, és az összetett emberi drámáját. Hiszen ez a sci-finem a technológiáról szól, hanem az emberi kérdésekről, és ettől lesz olyan erős.”
Ezzel csak egyetérteni tudok, a film egy gyönyörűen fényképezett melankolikus sci-fi. Festményszerű képei és filozofikus felvetései arra ösztökélnek bennünket, hogy elgondolkodjunk saját magunkon és a minket körülvevő világon. Alkalmasint még tanít is – ezek pedig egy igazán jó sci-filegfőbb erényei.
Szárnyas fejvadász 2049.
Amerikai sci-fi, 2017, 163 perc. Rendező: Denis Villeneuve. Forgatókönyvíró: Ridley Scott, Hampton Fancher, Michael Greenburg. Operatőr: Roger Deakins. Szereplők: Harrison Ford, Ryan Gosling, Jared Leto, Robin Wright, Ana de Armas.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.