Mátyás király Pozsonyban

A Mátyás király – Mecénás és katona című kiállítás március 23-ig tekinthető meg a Pozsonyi Magyar Intézetben.

Pozsony. A Hunyadi Mátyás életét a 21. századra is reflektálóan bemutató vándorkiállítást – mely Pozsonyból indul közép-európai körútra – a Mátyás király-emlékév alkalmából rendezték meg. Az emlékévet Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából hirdette meg a Nemzetpolitikai Államtitkárság.

A Merényi Zoltán és Somodi András által összeállított, a Magyarság Háza gondozásában megvalósult kiállítás pozsonyi megnyitóján Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: Mátyás a magyar történelemben az első olyan uralkodó volt, aki Közép-Európában gondolkozott, és származásában is tükrözte a közép-európaiságot: felmenői között a magyarok mellett hunok, besenyők, délszlávok és románok is voltak. Bár királlyá választása nehézségekkel járt, uralkodása alatt sikerült összekovácsolnia a közép-európai népeket, seregében ott voltak több nemzetnek a katonái is. „Uralkodóként észrevette, hogy a fenyegető oszmán veszedelmet csak egy közép-európai egység háríthatja el. Emellett nagyon sokat tett a gazdasági felemelkedés érdekében, és hogy Magyarországot a humanizmus, a reneszánsz művészetek útjára állítsa. Ő az első reneszánsz uralkodónk, akinek az udvara a gazdagságáról híres, és arról, hogy mecénása volt az ide érkező tudósoknak, művészeknek. Uralkodása Pozsonyhoz is több szállal kötődik; 1465-ben itt alapította meg Közép-Európa egyik legjelentősebb egyetemét. Szívesen tartózkodott ezen a vidéken, szívesen járt a Felvidékre vadászni, számos helyi legenda, történet, népmese őrzi az emlékét” – mondta Potápi Árpád János.

A fémkapukba illesztett acél-, vörösréz és vászonkomponensekből álló installáció történetmeséléssel idézi meg a király életének főbb epizódjait. A szöveges tablókon Bajcsy-Zsilinszky Endrétől, Berzeviczy Albertől, Fraknói Vilmostól, Kardos Tibortól, Kubinyi Andrástól és Szathmáry Lászlótól olvashatók Mátyásról szóló, az uralkodót a látogatókhoz közel hozó idézetek.

Bajcsy-Zsilinszky így fogalmazott: „Mátyás király... Különös, rejtelmes és mégis: derűsen és édesen zengő visszhangja van ennek a két szónak a magyar ember lelkivilágában. Mintha még ma is inkább a népmese Hunyadi Mátyása élne bennünk, mint a »történelemé«. De csak kevesen tudják, hogy a népmese Mátyása – az igazi.” (tébé)