Mátyás Jakubovics elvtárs szexshopjában

Bizonyos, hogy ízlése és irodalmi tájékozódása szerint ki-ki másként és másutt lapozza fel a Kalligram áprilisi számát, de anynyi talán a sok ismeretlen olvasóról meglehetos biztonsággal együttesen feltételezheto, hogy a Felszámolás címu, legújabb Kertész Imre-regényrol szóló elemzések – szerzoik Kulcsár-Szabó Zoltán és Menyhért Anna – láttán felcsillan a szemük. Hogy napjainkra a cseh irodalom iránt nott meg különösen az érdeklodés, feltétlen indokoltan, az nemcsak a könyvkiadók utóbbi néhány évi termésében mérheto, számtalan kortárs magyar folyóirat is ebbe az irányba mozdult el. A Kalligram esetében persze inkább a hagyomány folytonosságáról lehet szó, hiszen mind a kiadó, mind a folyóirat rendszeres közvetítoje a cseh irodalomnak. A Cseh poétikák címu összeállítás ezúttal igazi csemegének számít, amennyiben három költészetelméleti esszét kínál (Josef Durdíkét, Jaroslav Durychét és Jan Mukarovskýét). Emigráns szláv irodalom – felszínesen így jellemezheto az a blokk, melyet az orosz származású németországi Wladimir Kaminer prózája (Pénzes Tímea fordítása) és az Amerikába kivándorolt lengyel John Guzlowski versei (Gömöri György fordításai) képviselnek. A világirodalmi kitekintést Cynthia Chase terjedelmes esszéje zárja – a vágy és a szexualizált szerelem tárgykörébol, Julia Kristeva és Jacques Lacan szövegeire vonatkoztatva.

Ami a kortárs magyar irodalmat illeti, nos, az áprilisi Kalligram tartalma e téren a legnagyobb ínyenceket is kielégíti: újabb fejezetével folytatódik Grendel Lajos regénye, a Mátyás király New Hontban: a foszereplo lábait a sors kifürkészhetetlen útjai ezúttal Jakubovics elvtárs pornóboltjába vezetik. Földényi F. László nagyszeru esszéje Caspar David Friedrich festményérol afféle kedvcsináló elozetes az esztéta hamarosan megjeleno, A festészet éjszakai oldala címu kötetéhez, Tolnai Ottó verse (Teatojást tart felettünk egy levágott kéz) ellenben már a visszatekinto újraolvasáshoz, többek közt a Kalligram januári számához nyújt remek alkalmat. A verseknél maradva a költo és mufordító Báthori Csaba verse következik – a költot a folyóirat foszerkesztoje is megszólaltatja, majd a Kavafisz-fordító Déri Balázs négy verse. Csehy Zoltán a Kijárat az Adriára címu próza szerzojének, Lovas Ildikónak is feltesz néhány kérdést az itt közölt „Bácska-próza” poétikai, történeti, nyelvi hátterérol. A lapot a közelmúltban nyolcvanéves Monoszlóy Dezsot köszönto írás zárja.

Ennek az ismertetonek a szerzojét pedig elsoként a lap nyitó verse (Kovács András Ferenc: Rudolphinae meae laudes) ragadta meg, és a hozzá tartozó értelmezés, Polgár Anikó korokon átívelo, szövegközpontú reflexiója. S végre ismét egy Németh Zoltán-interjú; a kritikus és költo ezúttal H. Nagy Péterrel beszélget. Ismét csak feltételezés, de megalapozott: a Keresztmetszetek címu, H. Nagy Pétert és kiterjedt munkásságát bemutató arcél alighanem az áprilisi Kalligram legizgalmasabb fejezete. (cs)