Magyar siker Cannes-ban

Több mint húsz év után ismét japán film kapta az Arany Pálmát, az amerikai Spike Lee egy Ku-Klux-Klanról szóló igaz történettel érdemelte ki a zsűri nagydíját, és az egyetlen versenyben lévő magyar film rendezője lett a legjobb elsőfilmes Cannes-ban, a világ legrangosabb filmes seregszemléjén.A szom

Több mint húsz év után ismét japán film kapta az Arany Pálmát, az amerikai Spike Lee egy Ku-Klux-Klanról szóló igaz történettel érdemelte ki a zsűri nagydíját, és az egyetlen versenyben lévő magyar film rendezője lett a legjobb elsőfilmes Cannes-ban, a világ legrangosabb filmes seregszemléjén.

A szombati díjkiosztó gálával véget ért a 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, ahová eleve csak a legérdekesebbnek tartott alkotások kapnak meghívást. A zsűri elnöke Cate Blanchett Oscar-díjas ausztrál színésznő volt, a korábbi botránya miatt kegyvesztett Lars von Trier ismét esélyt kapott, amelyet idén örökre el is játszott, és bemutatták végre (versenyen kívül) Terry Gilliam hányatott sorsú Don Quichote-filmjét.

Magyar siker

De foglalkozzunk inkább a számunkra legfontosabb díjazottal, az abszolút meglepetés Egy nap című alkotással. Szilágyi Zsófia első filmes rendező azt nyilatkozta, nem volt biztos benne, hogy működik-e külföldön is ez a történet. Nos, úgy tűnik, igen. Az Egy nap kapta a legjobb elsőfilmnek járó elismerést a FIPRESCI-től, a filmkritikusok nemzetközi szövetségétől. A filmet a fesztivál elején vetítették, az első külföldi kritikák már másnap megjelentek, és kivétel nélkül pozitívak voltak. A külföldi szakemberek szerint egy magával ragadó, érzékeny, hiteles és okosan felépített film született. Az Egy nap egy negyvenes, háromgyerekes nő átlagos hétköznapját követi végig. A háttérben folyamatosan ott motoszkál a megcsalás vagy meg nem csalás feszültsége, de a valódi drámát azok az ismerős problémák jelentik, amelyekkel a nőnek nap mint nap meg kell birkóznia, betegeskedő gyerekkel, házimunkával, az óvodák, iskolák, különórák elérésével és a folyamatos pénzhiánnyal. Emiatt a Szamosi Zsófia által játszott főhősnek nem marad tere és energiája párkapcsolatának, széthullni látszó családjának mentésére.

A FIPRESCI a Rendezők Kéthete és a Kritikusok Hete programokba meghívott legjobb első vagy második filmeket díjazta. „A precíz kameramunka és a hatásos rendezés érzéssel, humorral és drámaisággal jeleníti meg egy teljesen hétköznapi szituáció hihetetlen feszültségét és intenzitását. Rendkívül magabiztos debütálás”– áll az indoklásban.

A Cannes-i Filmfesztivál történetében egyébként ez a kilencedik alkalom, hogy magyar film elismerést kap a FIPRESCI-től. Elsőként Jancsó Miklós Szegénylegények (1966) című filmjét, legutóbb pedig Nemes-Jeles László Saul fia (2015) című alkotását díjazta ez a rangos szervezet.

Japán vitte el a pálmát

Az Arany Pálmát idén a japán Hirokazu Kore-eda Shoplifters (Bolti tolvajok) című filmje érdemelte ki, ami azért is jelentős eredmény, mert japán alkotás több mint húsz éve nem nyert fődíjat Cannes-ban. A rendező, aki nagydíjat már kapott ugyanitt 2013-ban, A fiam családja című drámáért, ezúttal is egy családi történetet mesélt el. Egy boltok módszeres kifosztásából élő álcsalád befogad egy bántalmazott gyereket, akinek köszönhetően megváltoznak a viszonyok a „brigádon” belül, és valódi kötelékek keletkeznek a látszat mögött.

A Ku-Klux-Klan belsejében

A zsűri nagydíját Spike Lee amerikai rendező BlacKKKlansman című filmje nyerte el, amely igaz történeten alapul, és amelyben a politikai krimi, a klasszikus thriller és az akciófilmek elemei keverednek. Egy fekete rendőr 1978-ban kíváncsiságból felhív egy újsághirdetésben szereplő telefonszámot, és bejut a Ku Klux Klanba. Olyan ügyesen mozgatja a szálakat, hogy idővel ő lesz a helyi egység egyik megmondóembere. Ha személyesen kell megjelennie a feketék üldözésére specializálódó csuklyásoknál, fehér kollégáját küldi maga helyett, és sok bűntényt sikerül megakadályoznia, mielőtt rács mögé juttatja a szervezet vezetőit. A bátor rendőrt egy volt amerikai focista, John David Washington játssza, fehér kollégáját pedig Adam Driver.

Spike Lee eddig – egy kivétellel – kizárólag a feketék helyzetével foglalkozott filmjeiben. (MTI, juk)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?