Madárnyelven szólva

Magát komolyan vevő gondolkodó – pláne ha költő is – önmagát csak a mindenkori hatalommal szembeni ellenzékiként tudja megfogalmazni. Mert a költészetnek nincs köze a hatalomhoz, annak kiszolgálásához. A vers mércéje „csupán” a szabadság és az emberség lehet.

S ha megszorul a poétika vagy maga a poéta is, mert egyenes beszédben nem engedik leírni és kimondani gondolatait, akkor kénytelen azokhoz az eszközökhöz nyúlni, amelyekkel egyértelműen ábrázolni, bírálni képes az éppen aktuális politikai, emberi, társadalmi és erkölcsi viszonyokat. Ha mindezt úgy teszi, hogy a vers időtlenné és örök értékűvé válik, miközben minden zsarnoki rendszert, minden hatalmaskodót pellengérre állít, nevetségessé tesz, pitiáner kis ragadozó madárrá degradál, akkor parádés élményt kínál az olvasónak. Erre képes Szilágyi Ákos Baglyok könyve című verskötetében.

A rímes, verses állatmesékbe ágyazott történetek mindegyikében markánsan felfedezhető a jelenkori és közelmúltbéli közép-kelet-európai társadalmak politizálási stílusának erős bírálata (példázó idézet a Ladi-ladi ladilom című versből: enyém minden hatalom / osztatlanul és osztva / összeadva szorozva). S az is benne van, hogy a hatalom, a magától megszédült, pöffeszkedő hatalom madárnak nézi az egyszerű választópolgárt, akinek nincs más hátra, mint: rémálmából arra ébred / egyszeriben hogy veréb lett / lehurrogják népek apját / még jó ha tökön nem rugják.

Szilágyi Ákos játékossága persze véresen komoly. Versei látszólag csengő-bongó rímpárokkal végződő sorok, ám ezeket a csengéseket és bongásokat a már-már elringatott figyelem felébresztése végett szándékosan megzökkenti, még nagyobb odafigyelést elvárva az olvasótól. Szilágyi a legnemesebb állatmeseírói hagyományt folytatja, Ezópusz, La Fontaine vagy Fáy András nyomába lép, a nagy elődök mondanivalóján viszont erősen túllépve volt képes egészen egyedi hangvételű, tanulságos versek megírására. A politikának madárnyelven megírt görbe tükröt tartani komoly teljesítmény. Ajánlatos olvasmány mindenkinek, különösen kampányidőkben, meg persze kampány előtt és után. S ahogy a szerző is írja: ha az olvasó ráismert a szereplőkre, azt bízvást tekintheti gyógyulása tünetének.

Szilágyi Ákos: Baglyok könyve. Kalligram, 2013.

Értékelés: lllllllllm