Livin’ La Vida Loca – a latinpop reneszánsza

Az elmúlt évben szinte minden populáris zenei stílus lemezeladási adatai csökkentek az Egyesült Államokban, kivéve egyet, amely 2006-hoz képest öt százalékkal nőtt. Még ha az előadók műfaji felosztása kissé szükségszerűen erőltetett is, a lényegen nem változtat, a latinpop népszerűbb Amerikában, mint valaha. Sőt, nemcsak ott, hiszen Shakira és Ricky Martin sikerei után tavaly Juanes, az RBD és más, ide sorolható előadó a világ többi részén, például Európában is komoly sikereket ért el.

Előzmények

Arra, hogy mit is nevezünk latinpopnak, nem mindig volt egységes gyakorlat. Van, aki szerint valamennyi latin nyelvcsoporthoz tartozó ország teljes popélete ide sorolható, míg mások – jellemzően angolszász amerikaiak – inkább az Egyesült Államokbeli spanyol ajkú népesség popzenei színterére korlátozták a kifejezés használatát. Az évek folyamán aztán kialakult, hogy a latin-amerikai, továbbá a spanyol, a portugál, esetenként olasz és francia popelőadók zenéjét nevezik latinpopnak, de elsődlegesen a hispán kultúrkörhöz tartozó országokat szokás ide sorolni.

Az első sztárok

Az első spanyol-amerikai rock and roll-sztár a Buddy Hollyval együtt tragikusan fiatalon meghalt Ritchie Valens volt, a halála után pedig Trini Lopez lett a mexikói-amerikaiak (más néven latinók, esetleg chicanók) kedvence, ám ő a legnagyobb sikereit angol nyelvű dalokkal aratta. Ezt követően vált a spanyol ajkú amerikaiak első világsztárjává Carlos Santana, akinél senki sem népszerűsítette jobban a latin zenét akkortájt.

Gloria Estefan

Bár ezeken kívül is számos latin hatás érte az angolszász dominanciájú pop-rock zenét, igazi, műfajokat egyesítő crossover sztár hosszú ideig nem tudott kiemelkedni olyan szintre, hogy a nem latino népesség körében is hasonlóan népszerű legyen. Erre elsőként Gloria Estefannak nyílt lehetősége, aki a nyolcvanas évek diszkózenéjét ötvözte kubai ritmusokkal, kezdetben a Miami Sound Machine énekesnőjeként, majd szólóban is. Neki is angol nyelvű sikerekre volt szüksége ahhoz, hogy a nyolcvanas évek végére a korszak egyik legnagyobb sztárja legyen, és onnantól kezdve már nem csak a latinzene kedvelői vásárolták az albumait, amelyekből 70 milliónál is többet adott el világszerte, még úgy is, hogy az utóbbi időben már kevésbé aktív, és népszerűsége is megkopott. Mindenesetre őt tartják a későbbi globális latin pop-őrület előfutárjának.

Jon Secada

Hozzá hasonlóan kubai születésű popsztár Jon Secada is, aki együtt dolgozott Estefannal, majd átvette tőle a stafétát, és a kilencvenes évek közepén ő volt a latinpop ügyeletes sztárja, természetesen angol nyelvű dalokkal és 20 millió eladott albummal, amelyek tekintélyes részét nem spanyol anyanyelvű rajongók vásárolták meg.

Selena

Nála is nagyobb sztár lehetett volna a texasi Selena, aki a latinók körében már bálványozott énekesnő volt, amikor 24 éves korában agyonlőtte a saját rajongói klubjának vezetője. Selena csak halálával keltette fel egész Amerika figyelmét, és könnyen lehet, ha nem ér ilyen tragikus véget, ma már Shakirához hasonlóan lenne ismert a neve világszerte, hiszen éppen halála előtt vette fel első angol nyelvű albumát, amely posztumusz lett első az amerikai albumlistán.

Jennifer Lopez

Furcsa mód, részben pont Selenának köszönhetően futott be a latinpop egyik legnagyobb sztárja, Jennifer Lopez, aki az énekesnőről készült film főszerepével lett igazán népszerű, noha egyesek nehezményezték, hogy egy New York-i születésű Puerto Ricó-i bevándorló játssza Selenát, nem pedig egy igazi mexikói-amerikai. J-Lo már ismert színésznő volt, amikor 1999-ben kiadta az első lemezét, és onnantól kezdve nem volt megállás, ma ő a leggazdagabb latin-amerikai film- valamint popsztár, és nemrég a People en Espanol című magazin is a szórakoztatóipar legnagyobb hatású spanyol ajkú szereplőjének választotta, olyan neveket megelőzve, mint Antonio Banderas, Salma Hayek vagy épp Shakira. Lopez igazi jelentősége abban áll, hogy a jobbára szegény bevándorlók lakta, rosszhírű Bronx negyedből kitörve lett világsztár, és Hollywood egyik legnagyobb csillaga. Négy, jobbára angol nyelvű számokból álló albuma után idén visszatért a latino gyökereihez is, és spanyol nyelvű albumot jelentett meg Como Ama Una Mujer címmel.

Ricky Martin

A Menudo nevű, Latin-Amerikában rendkívül népszerű fiúcsapat tagjaként Martin már régóta nagy névnek számított a nyelvterületen, sőt, voltak már slágerei Európában, de neki is egy angol nyelvű lemez kellett az igazi áttöréshez 1999-ben. A saját nevét viselő album a 17 millió eladott példánnyal a korszak egyik legsikeresebb kiadványa lett, Ricky Martin pedig rendkívüli népszerűségre tett szert, és elsősorban az ő nevéhez kötik a „latinpop robbanást”, hiszen J-Lóval ellentétben ő maradt a latinos stílusú zenénél – persze kellően univerzális popelemekkel dúsítva –, és így ő a stílus első olyan előadója, aki listavezető lett a brit slágerlistán a Livin’ La Vida Loca című slágerrel.

Enrique Iglesias

Ricky Martin sikereinek is köszönhette világhírét a spanyoloknál már évek óta nagy sztárnak számító Enrique Iglesias, Julio Iglesias fia, aki 1999-ben tovább gyarapította a sikeres latin crossover-popsztárok sorát, és angol nyelvű lemezeit – közülük is főként a 2001-es Escape címűt milliószámra vásárolták mindenütt.

A latinpop napjainkban

Láthatjuk, hogy mára ugyan a kilencvenes évek latin sikerelőadói mind túljutottak már a pályájuk delelőjén, mégis, a latin pop minden korábbinál sikeresebb korszakát éli, köszönhetően az alábbi előadóknak.

Shakira

A poptörténelem első kolumbiai világsztárja az elődökhöz hasonló utat járt be, hiszen már a kilencvenes évektől kezdve nagy névnek számított Latin-Amerikában, majd negyedik albumával 1998-ban már a Billboard latin listáját is vezette. Elérkezett tehát az idő, hogy kiszőküljön, és meghódítsa a világ többi részét is. Ez három évvel később a Whenever, Wherever című dal és a hozzá tartozó Laundry Service című album révén sikerült neki, és azóta méltán emlegetik egy lapon a világ legnépszerűbb énekesnőivel.

Juanes

A szintén kolumbiai énekesnek sikerült először angol nyelvű lemez nélkül meghódítania a világnak azon részét, amely nem beszél spanyolul. A hazájában egy metálegyüttessel befutó Juanes 1998-ban feloszlatta a zenekart, hogy szólókarrierbe kezdjen. Ehhez Amerikába költözött, és kisebb viszontagságok után megjelentetett lemezével megvetette a lábát a latin rock élmezőnyében, hogy aztán a 2004-es Mi Sangre segítségével kitörjön a nyelvi gettóból, és olyan, korábban elképzelhetetlen helyeken is vezette a slágerlistát a La Camisa Negra című felvétellel, mint Németország vagy Franciaország.

Thalía

A mexikói szappanopera-színésznőként induló Thalía a világszerte, így természetesen a környékünkön is a dömpingszerűen sugárzott tévésorozatok, elsősorban a Rosalinda révén már a kilencvenes évek közepén ismert arcnak számított számos országban, ám énekesnői pályafutását sokáig csak Mexikóban övezte siker. Mindez megváltozott, amikor 2000-ben férjhez ment Mariah Carey exférjéhez, Tony Mottolához, a nagy hatalmú lemezipari guruhoz, aki segített abban, hogy a legprofibb popiparosokkal dolgozhatott együtt, amelynek következtében Thalía saját nevét viselő kilencedik albuma 2002-ben már előkelő helyezést ért el az összesített amerikai albumlistán, és jó pár európai országban is. Sikerült mindezt spanyol nyelvű dalokkal elérnie, és ezen felbuzdulva egy évvel később kiadta a lemez angol változatát is, amelyből ugyan elfogyott világszerte 3 millió, de mégsem lett az az igazi áttörés, amit vártak tőle, így Thalía felhagyott világhódító terveivel, és 2005-ös következő albuma újra döntően spanyol nyelvű dalokat tartalmazott. Néhány európai országban azért még ezzel sem sikerült elriasztani a rajongókat, hiszen a görög, a török vagy a román közönségnek továbbra is nagy kedvence az újabban ruhatervezéssel is foglalkozó énekesnő.

RBD

Ez a mexikói popcsapat még nem annyira ismert Európában, de borítékolható, hogy rövidesen az lesz. A hattagú együttes egy tévésorozat, a Rebelde címmel sugárzott szappanoperában tűnt fel. A három lányt és három fiút felvonultató csapat első lemeze 2004 végén jelent meg, és nemcsak Mexikóban lett átütő siker, hanem szinte mindenütt Latin-Amerikában. Még Brazíliában is akkora kultusza lett, hogy gyorsan készítettek egy portugál nyelvű verziót is, amely egyszerre szerepelt a TOP 10-ben az eredeti, spanyol nyelvű albummal. Brazíliához fűződik egy tragikus esemény is: tavaly február 6-án Sao Paulóban dedikált az együttes egy bevásárlóközpont parkolójában, ahol 15 ezer rajongó rohamozta meg a tagokat, és három embert halálra taposott a tömeg. A Billboard latin listáján is taroló RBD sem kerülhette el, hogy angol nyelvű albumot készítsen tavaly: a Rebels című lemez azonban érdekes mód kisebb példányszámban fogyott eddig, mint az együttes egy hónappal korábbi spanyol nyelvű albuma – a Rebels tehát az RBD harmadik lemeze 2006-ban.

Daddy Yankee

A Raymond Ayala néven anyakönyvezett Daddy Yankee valójában egy manapság rendkívül divatos irányzat képviselőjeként van jelen, hiszen a reggaeton néven emlegetett stílus még nem termelt ki magának szupersztárt, viszont az utóbbi évek latinpop sikereiben főszerepet játszott. Bár egyáltalán nem új műfaj, hiszen már a kilencvenes évek közepén használták a kifejezést, a reggae-t, dancehallt és a hiphopot latin zenei hatásokkal beoltó reggaeton mostanában került be a mainstreambe. A Puerto Ricó-i születésű Daddy Yankee rengeteget tett ezért, és három évvel ezelőtti lemeze csak Amerikában 2 millió példányban kelt el, ami nagyszerű teljesítmény egy eredetileg belterjes klubstílustól. 2004-et többek között ezért is tartják a reggaeton legfontosabb évének, Daddy Yankee pedig azóta az irányzat szinte összes fontosabb képviselőjével dolgozott együtt. A reggaton népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy a hiphop legnagyobb sztárjai is dolgoznak manapság együtt a stílus képviselőivel – elég Snoop Dogg, Jay-Z vagy Pharrell Williams nevét megemlíteni, és mindez jelzi, hogy a stílus igazi diadalmenete talán csak most kezdődik.

Az újoncok

Miközben a latinpop legnépszerűbb előadói megszokott vendégnek számítanak már az amerikai listán, sokan vannak, akik a siker küszöbén állva várnak az áttörésre, vagy csak a második vonalba tartoznak, milliós lemezeladásaik dacára. Közülük érdemes megemlíteni a Thalíával egyidős mexikói énekesnőt, Paulina Rubiót – eddig 17 millió lemezt adott el, de túlnyomórészt a hispán kultúrkörben –, a mifelénk főleg Shakira partnereként ismert spanyol Alejandro Sanzot, aztán a veterán mexikói rockzenekart, a Santanával is dolgozó Manát, és végül „a latin Avril Lavigne” néven is emlegetett, floridai születésű JD Natashát. (origo alapján pj)