Lírai bulvár

„Halasics Tamás dunaszerdahelyi vállalkozó / Kapta idén a legjobb magyar apának és férjnek / Járó elismerést”. Kevesen hinnék, hogy ez egy vers, méghozzá egy remek vers kezdete. Bognár Péter versei ugyanis az aktuális valós és ál-, mi több, bulvárhírek sajátos sémáiból állnak össze. Ez a bizarr publicisztikai költészet valóban átfordul izzó és eleven lírába: közéletisége elsősorban retorikai-nyelvi kihívás, mégis dokumentáló látlelete, analízise a jelenkori magyar társadalomnak. Bognár bátorsága tehát nem pusztán nyelvi természetű (jelentős költőknél ez szinte evidencia), hanem tematikus is: egy elátkozott műfaj varázskörében tud autentikus hangot megütni. A verseket indító dermesztő, szenvtelen tárgyilagosság váratlanul lírai fordulatot vesz és intimizálódik: a privát egzisztenciális létszorongatottság felé vesz irányt, miközben a nyelv objektivitását is minduntalan kisiklatja. Nem a beszéd válik lehetetlenné, nem is az objektivitás, hanem maga az ábrázolt helyzet, a lírai beszéd tulajdonképpeni tárgya. A hír hírértéke a szubjektivitásban oldódik fel, a nyelv pedig elképesztő módon applikálja ridegségét a belső folyamatokra vagy a lírai környezetrajzra. A Brutális kettős gyilkosság Érden című vers, melynek apropója az, hogy „Varga Liviusz úr, fideszes honatya”, egy étteremtulajdonos szerelemféltésből megöli feleségét és szeretőjét, „Kobzos Ferenc Örs urat, / A Jobbik érdi szervezetének alapítóját”. A „félelem van a földön” sor apokaliptikus panelként rezonálja be a vers kongó, dokumentáló tereit hol a szarkazmus, hol a megjelenített lelki szorongás pólusai közt cikázva. A gyilkosság menetének leírása maga is metapoétikus kép: „lefogták, és kedvenc könyvének / (Horváth István, Rajzolatok a legrégibb magyar történelemből) / Lapjait a helyszínen talált pumpával, vagy mi volt az, / Egymás után leerőszakolták a torkán”.

A bulvárhír leerőszakolása a társadalom torkán, illetve a dokumentálhatóság, a nyelv megerőszakolása mind olyan jelenségek, melyekről eddig nem igazán versben, sokkal inkább szociológiai vagy médiaelméleti tanulmányokban olvashattunk. Bognár kötete ugyanakkor bizarr közéleti oratóriumként is olvasható, a szerző a kötet elején a játszó személyek listáját is megadja.

Bognár teljesítményére már a kötet megjelenése előtt felfigyeltek, 2011-ben Petri György-díjat kapott. Méltán, könyve a mai magyar líra egyik legkülönösebb, semmihez sem hasonlítható kísérlete, vagy ahogy Borbély Szilárd fogalmazott, „az utóbbi évek talán legerősebb költői hangja”.

(Bognár Péter: Bulvár, Budapest, Magvető, 2012.)

Csehy Zoltán kritikai rovata

Értékelés: llllllllll